Gluténmentes, vegetáriánus ebéd

Van az a nap, amikor ráér az ember lánya pepecselni, matatgatni a konyhában. Ritkán, de előfordul. Szóval, így készült ez az ebéd. Mindenből csak kevés volt itthon, de azért mire össszekotortam mindent, bőven lett tennivaló, mert annyifélét kitaláltam, hogy győztem mindent megvalósítani. 

Ja, eddig titokban tartottam, az ebéd sajtgombóc, zöldségfasírt, sültkrumpli volt gombamártással. 

Sajtgombóc 27 db, így készült:

Maradék laktózmentes sajtok, kb. 25 dkg reszelve, szintén maradék 3 db tojásfehérje habbá verve, só, fehérbors, csipetnyi szerecsendió, két csapott evőkanál rizsliszt összegyurmázva, diónyi méretűre gömbölyítve, kukoricaprézlibe forgatva, félóra hütőben pihenés után olajban kisütve.

A gombamártás így készült:

Egy kis fej hagyma dinszteltve olívaolajon, 1 gerezd fokhagyma, só, bors, kakukkfű 2-3 ágacska, 25 dkg apróravágott gomba hozzá adva, puhára párolva, laktózmentes tejfellel higítva, majd merülő mixerrel pépesítve.

A zöldségfasírt így készült:

Brokkoli kb. 20 dkg, cukkini kb.20 dkg, összeaprítva, 1 fej hagyma, 1 gerezd fokhagyma megdinsztelve, só, bors, zabpehely, 1 tojás jól összekeverve, pihentetve, kukoricaprézlibe forgatva. Olíva olajjal kikent sütőpapíros tepsibe fektetve, teteje is megolajozva, két szem burgonya felszeleteve, csak azért, hogy ne legyen üres a tepsi másik fele. 180 fokon légkeveréssel félóra alatt megsütve. Igazából ez egy egyszerű ebéd volt, de a mosogatni való az igen bőségesre sikeredett. Kárpótlásul nagyon finom ebéd volt.

Rántott pöfeteg

Gyönyörű fehér, friss, hatalmas gömb feküdt a gombaárus előtt a piacon. Óriás pöfeteg! Néhányan csak nézegették, érdeklődtek, hiszen volt aki még sohasem látott ilyen csodát. Volt aki megkérdezte, biztosan ehető? Mi ugyan resztelt májat terveztünk ebédre, de nem sokat vacakoltunk, azonnal módosítottunk, és már szeleteltettük is a gombát. A képen látható darab a gomba negyede, 54 dkg volt. Mire elpakoltunk, már a többi részére is lett vevő, pedig az ára is elég "húzós" volt.

A gombát ujjnyi szeletekre vágtam, sóztam. Bepaníroztam, liszt, tojás, prézli, semmi egyéb fűszerezés, mert szeretem, ha gomba íze érvényesül. A hatalmas szeleteket fritőzben sütöttem. Tartármártással tálaltam.

Ribizlipuding

Ez a puding pillanatok alatt, nagyon egyszerűen készült. A tegnapról maradt 30 dekányi ribizliből a kétharmadát egy szűrön átpasszíroztam. 250 ml laktózmenetes joghurttal, kevés porcukorral, egy csapott evőkanálnyi útifűmaghéjjal sebesen összekevertem. Azért kell sietni, mert az útifűmaghéj nagyon gyorsan zselésít. A maradék ribizlit a tetejére szórtam, mentalevélkével díszítettem. Nagyon finom krémes állagú lett. Most ismerkedem az útifűmaghéjjal, azt hiszem érdemes kísérletezgetni vele.

Perec főzve, sütve

Millióféle dolgot nem próbáltam még, de hát kaland az élet, előttem a pálya, sohasem késő, sorolhatnám a közhelyeket, egy biztos, kíváncsiságom gyakran sodor mindenféle gasztronómiai kalandokba. A kézzel való tésztadagasztás nem tartozik a kedvenc tevékenységeim közé, jobb híján a robotgépemre bízom a dolgot. Igazából nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy egy kenyérsütő gép milyenre dagassza a tésztát. A robotgépem két kis dagasztókarjának teljesítménye max. 50 dkg liszthez van javasolva. Naná, most a 70 dkg lisztet is ezzel dagasztottam, ügyelve persze arra, hogy pihentessem kicsit közben. Tisztelettel adóztam közben a nagynénémnek, akinek a háztartásában gyakran voltam részese annak a hatalmas munkának, amit a hattagú család egyheti kenyér adagjának előállítása jelentett. A hatalmas fateknőben több kiló lisztet kellett órákig gyúrni, nekem gyerekként legalábbis úgy tűnt. Akkor is sütöttünk perecet, még a kenyér után az is elkészült a kemencében.

A tévében láttam egy filmet egy sok-sok tojással készülő főzött, sütött perecről, ez adta igazából az ötletet, meg a bagel, amit szintén jó lenne kipróbálni. A legmegbízhatóbbhoz, Limarához fordultam tehát, el is csodálkoztam, hogy mennyiféle perecet sütött már. Érdemes tanulmányozni, mert jól elmagyarázza, fázisképekkel illusztrálja.

Hozzávalók, ahogyan készítettem:

70 dkg liszt, ebből 20 dkg teljes kiőrlésű tönköly

2 teáskanál só

1 evőkanál cukor

2 dkg friss élesztő

2 dl langyos tej

2 dl langyos víz

7 dkg puha vaj

A főző vízhez: 

2 evőkanál szódabikarbóna

A sós mázhoz: 

2 teáskanál só

2 teáskanál liszt

kevés víz

Az élesztőt a cukorral a tejben felfuttattam, majd a hozzávalókból tésztát dagasztottam. A duplájára kelt tésztát 12 felé vágtam, majd kb. 30 centiméteres darabokra sodortam. Közben egy nagy fazékban vizet forraltam a szódabikarbónával. A megpihent 30 centis csíkokat elkezdtem tovább sodorni, úgy 65-70 centire. Ekkor formáztam belőle perecet. A fazékba egyszerre 2 db perec fért. Oldalanként 1/2 percig kell főzni. Nem kell tőle megijedni, mert tényleg gyorsan megy az egész. Négy darabot tettem egy tepsire. Megkenni nem kell semmivel, a kellemes barna színt a szódabikarbónás vízben való főzés adja. 180 °C-on 15 perc alatt sültek meg. 12 perc után megcsepegtettem őket a lisztes sóval.

Nagy sikere volt a pereceknek. Legközelebb a bagellel próbálkozom.

Máglyarakástorta

 

Idejét sem tudom, hogy mikor sütöttem utoljára máglyarakást. Amikor kamasz fiaimat kellett jól lakatni, akkor jó nagy tepsiben készítettem, egy kettőre elfogyott, mert a gyerekek is nagyon szerették. Most egy kis krumpli leves mellé gondoltam valami finomságra.

Hozzávalók, ahogyan készítettem:

1 zsemle

vaj a tál kikenéséhez

1 teás kanál xilit

1 biocitrom reszelt héja

2 nagy tojás

1 dl tej

5 dkg dió

2 nagy édes alma

csipetnyi őrölt szegfűszeg

1 evőkanál xilittel készült őszibarack lekvár

A torta nevet a 22 cm-es sütőtál miatt kapta ez a máglyarakás. Olyan finom is lett, hogy bármilyen tortával felvette a versenyt. Ajaj, előre szaladtam kissé!

Szóval, először kikentem vajjal a tálat. Szét választottam a  két tojást. A sárgákat összekevertem egy teáskanál xilittel, 1 dl tejjel, belereszeltem egy citrom héját. Nagyon vékonyra felszeltem a kissé már fonnyadt zsemlét, amit aztán beáztattam a tejes tojásba. Fel is szívta az egészet. A tál alját kiraktam vele, majd a durvára tört dióval megszórtam.A meghámozott almákból az egyiknek a  felét finomra reszeltem és az őrölt szegfűszeggel összekevertem. A többi almát mind felszeleteltem és a dió tetejére halmoztam egy sort, rákentem a szegfűszeges almapépet, majd megint egy sor alma jött. Aztán előmelegítve, légkeveréssel 180°C-on 15 percig sütöttem. Ekkor vertem fel a tojásfehérjéket, amibe a végén egy kanál lekvárt is kevertem. A sütőből kivett máglyarakás tetejére halmoztam óvatosan a habot. A sütőt 120° C-ra mérsékeltem és a tálat néhány percre visszatettem, figyelve arra, hogy a teteje csak zsemleszínűre piruljon. Nagyon finom lett, a mi ízlésünknek megfelelő. Akinek nem elég édes készítheti édesebben is.

Sajtos pogácsa gluténmentesen

 

Nincs mese, egészségmániások lettünk. Kísérletezéseim eredményét rendre közzéteszem  itt a blogon. Talán másokat is érdekel. Mindenki maga dönti el persze, hogy mit tud és mit akar megtenni az egészsége érdekében. Túlzásokba azért mi sem esünk, de hiszek abban, hogy a testünk jelez és nagyjából tudja, hogy mi az, ami jó nekünk. Ebben a pogácsában nincsen élesztő, nincsen búzaliszt. A tejfel amit használtam hozzá, az laktózmentes, a benne lévő sajt parmezán jellegű, a tetején laktózmentes az ementáli.

Hozzávalók, ahogyan készítettem:

15 dkg hajdinaliszt

15 dkg kölesliszt

15 dkg barna rizsliszt

15 dkg libazsír

10 dkg parmezán jellegű sajt reszelve

150 gr tejfel, laktózmentes

1 teáskanál só

1 púpos teáskanál szódabikarbóna

2 tojás (az egyik tojás felét félretettem a pogácsák tetejére)

Egy tálban  összekevertem a liszteket, a sót, a szódabikarbónát. Hozzáadtam a zsírt, amit egy villával elkevergettem, beleszórtam a sajtot, majd végül a tejfelt és a tojást. Összegyúrtam és hidegre tettem egy órára. A pihentetés után kicsit átgyúrtam, de még így is elég puha, vigyázni kell vele. Ujjnyi vastagra nyújtottam, kisméretű pogácsákat szaggattam, a tetejét a félretett, fél tojással megkentem, majd a sajttal megszórtam. Légkeveréses sütőben 190 C°-on a kettő tepsit 15 perc alatt megsütöttem. Különleges, finom omlós pogácsák lettek.

Sós ropogtatni valók paleo módra

A paleo étrend teljes körű követése nem mindenki számára ajánlatos. A párom a szívműtéte óta vérhígító gyógyszert szed, ami szigorú megkötésekkel jár, mellette nagyon korlátozott a fogyasztható zöldségek köre. Ettől függetlenül nagy lelkesedéssel kóstolgatja próbálkozásaimat, hiszen van azért bőven olyan étel amit ő is megehet. Például, rengeteg fantasztikus süteményt olvastam a blogokon, köztük is a legnagyobb kedvenceim a Praktikák sok gyerekhez c. blog szerzőjének, Mónikának a süteményei. Ezek kipróbálását tervbe vettem, már csak az alkalomra várok. A sós süteményekből viszont kevés félét találtam, ráadásul a próbálkozásim sem voltak túl sikeresek, mert nem nagyon ízlettek. Valami egészséges sós ropogtatni valóra vágytam, amit szó szerint ropogtatni kell. A blogok olvasásakor rengeteg praktikát tanultam, érdemes mások tapasztalatait figyelembe venni.

A szezámmagos lapocskák hozzávalói, ahogyan készítettem:

1 és 1/2 bögre(enyém 240 ml) szezámliszt

1/2 bögre szezámmag

csapott teáskanál só

1 tojás

1 evőkanál szezámolaj

kevés víz az összegyúráshoz

A hozzávalókból tésztát gyúrtam, lassanként hozzáadagolva a vizet. Szerintem a víz mennyisége a tojás méretétől függ, nekem ez esetben kb. 2 evőkanál kellett. A tésztát sütőpapír között elnyújtottam 2-3 mm vastagra. Vonalzó mentén 3x7 cm -es lapocskákra vágtam.  A maradékokat is addig igazgattam, lapogattam, amíg mindent formára igazgattam.  Sütőpapírral bélelt tepsin 170°C-on légkeveréssel 10 perc alatt rózsaszínűre sütöttem. Ez a mennyiség egy nagy tepsire volt elegendő ezért, azonnal nekiláttam a következő adagnak. Ennek színét, ízét az határozta meg, hogy már nem volt elég szezámlisztem, mással kellett pótolni.

A mákos, lenmagos lapocskák hozzávalói, ahogyan készítettem:

1 bögre szezámliszt

1/2 bögre lenmagliszt

2 evőkanál darálatlan mák

csapott teáskanál só

1/2 mokkáskanál csípős paprika

1 tojás 

1 evőkanál szezámolaj

kevés víz az összegyúráshoz

A hozzávalókból tésztát gyúrtam, azon módon, mint az előbb. Egy részét meghintettem napraforgómaggal, a többit mákkal. A sodrófával igyekeztem rásimítani, de mint a sütés után kiderült, nem sok sikerrel, nagyja lepotyogott. Ja, kérem, meg kellett volna kenni!

A sós ropogtatni valók nagyon finomak lettek. A szezámos lightosabb, sajtosra emlékeztető, finom ropogós! A lenmagos kicsit csípős, erőteljesebb ízű, de nagyon finom!

Megint egy zöld színű saláta

A salátabár nagyon jól működik. A klasszikus összetevők helyett bátran használunk olyan gyümölcsöket is, amiket régebben csak gyümölcssalátában tudtunk elképzelni. Az édes és savanyú, sós és csípős nagyon finom ízkombinációt alkot, ebben a melegben kifejezetten üdítő. A kedvesem "ötletelte" ezt a salátát. Sohasem néz főzős adókat, mégis Claire Robinson,  5 hozzávalóból című műsorát látva mondta azt, hogy ezt próbáljuk ki mi is.

Hozzávalók, ahogyan készítettem:

A saláta persze az én verzióm, hiszen szőlő nem volt az eredetiben. A dinnyét, a meghámozott uborkát kockákra, a csípős paprikát karikákra vágtam, megsóztam. Hozzáadtam a félbevágott, kimagozott szőlőszemeket. Citromlevet, olívaolajat kevertem  a salátához. Grillezett sajtot ettünk hozzá. Nagyon finom volt! A kedvesem azt mondta, hogy úgy rémlik, menta is volt az eredeti salátában. Nahát, én nem is értem, az ember kiteszi a lelkét, és tessék! Még menta is! Jó, majd legközelebb!

Csupa zöld saláta

 

A salátabár teljes gőzzel működik. A változatosság gyönyörködtet, mint tudjuk és ez a salátákra is igaz. A csupa zöld színű saláta a balzsamecet és a Worcestershire szósz áldásos hatása miatt nem lett tökéletes, hiszen főleg az almakockák színe megváltozott. Ennek ellenére igaz a csupa zöld, hiszen a hozzávalók eredetileg mind zöldek.

Hozzávalók, ahogyan készítettem:

1 jégsaláta

1 zöld nyári alma

1 zöld paprika

1 fürt szőlő, zöld

2 evőkanál zöld olajbogyó

a mártáshoz:

1 teáskanál csípős mustár

2 evőkanál olívaolaj

2 evőkanál balzsamecet

1 evőkanál Worcestershire szósz

Az almát és a paprikát kockákra vágtam, a salátát összetépkedtem. Minden hozzávalót egy tálba halmoztam, a mártással összekevertem. Fantasztikusan finom lett, roppanós, édes és savanyú, meglepően harmonikus ízű.

 

Paradicsom-kukoricasaláta, avagy a salátabár még nyitva van

Gyors és finom. Szükséges hozzá az a maradék 2 cső megfőzött kukorica. Késsel levágjuk a torzsáról azokat a finom, zsenge magokat, aztán a kockákra vágott paradicsommal összekeverjük. Snidlinget aprítunk hozzá, megszórjuk egy kis apróra tépett bazsalikommal, amit a kert árnyékos részén zsákmányoltunk. Balzsamecet és olívaolajjat adunk hozzá. Ennyi!

Mentás paradicsomsaláta

Tudom, hogy nagyon egyszerű, nem is recept. Mégis más, mint ahogy eddig készítettem, mert menta is van benne. Tele van a kertem tudatosan ültetett és használt fűszernövényekkel, de azt hiszem, még mindig nem használom elég bátran mindegyiket. Többféle mentám van, terjed mint a gaz, nem győzöm zabolázni. Nagyon kedvelem az ízét, és rájöttem, ha csak egy kevés van a salátában, nem nyomja el az ízét, de valami plusz kis hűvösséget ad azért.

Ehhez a salátához a kertemben szedtem apró paradicsomokat, amit aztán a hagymával azonos vastagságúra(vékonyságúra) szeltem. Petrezselymet, mentaleveleket jó apróra vágtam. Citromléből, kevés barna cukorból, sóból, olívaolajból mártást készítettem. Mindezt összekevertem, hűtöttem. Nagyon finom saláta volt.

Cukkinispagetti paradicsommal

A hőség mindenki agyára megy. Nem népszerű hely ilyenkor a konyha, pedig nem csak inni, enni is kell valamit. Muszáj volt egyik nap buktát sütnöm, ami után hatalmas jégdarabokkal hűtöttem a sütőt és a konyhát. Sokszor főzök a szabadban is, szerencsére megtehetem. Mostanság leginkább a salátákat részesítjük előnyben. Egy szelet hússal, hallal, grillezett sajttal bőségesen elég ebédre is. Az NL Cafén találtam az alábbi ételhez ötletet, ami nagyon emlékeztet a Gitta blogján sokszor megcsodált ételekhez. Egyszer például a legnagyobb téli zimankóban készített ilyen ételt és akkor én kissé borzongva olvastam, mert abban a hidegben nem tudtam elképzelni hogy olyat ennék Most annál inkább.

Hozzávalók 2 személyre, ahogyan készítettem:

50 dkg cukkini hosszában vékonyra gyalulva

1 sárgarépa, úgy 10 dkg

10 dkg zeller

25-30 dkg paradicsom

2 gerezd fokhagyma

1 mokkáskanál só

½ mokkáskanál őrölt bors

bazsalikom

½ citrom leve és a héja

2 evőkanál olívaolaj

3 dkg szeletelt mandula

A paradicsomokat kockára vágtam, a levét, a magjait kikaparva. A sárgarépát, fokhagymát, zellert, a citrom héját egy tálba reszeltem. Bazsalikomot szaggattam hozzá, a sót, borsot, citromlevet, olíva olajat és a paradicsom levét hozzá adtam. A merülő mixerrel jó pépesre kevertem. Az elkészült mártással és a paradicsom kockákkal a cukkinispagettit összekevertem, mandulával és bazsalikom levelekkel megszórtam. Ebben a hőségben tökéletesen laktató, finom étel, még a sajtot sem hiányolta róla életem párja. Szezámmaggal meghintve is kiváló.

Mustáros, citromos karalábéleves

Rengeteg krémlevest készítek. Megdöbbentem, hogy milyen sokféle szerepel a blogomon. Nem tudom az okát, hogy miért, de az biztos, hogy így valahogy könnyebb kísérletezgetni a fűszerekkel, az ízekkel. Ez a karalábéleves nagyon tetszett a családomnak. Nem az a menzán utált leves fás karalábéval, hanem friss, üdítő nyári leves.

Amit még megfigyeltem a krémlevesekről, az az, hogy nem túl fotogének. Muszáj valamit mellé komponálni a hozzávalókból, mert a színe, kinézete bizony nem árulkodó, sőt akár kissé riasztó.

Hozzávalók négy személyre, ahogyan készítettem:

25 dkg zsenge karalábé

1db burgonya(10 dkg)

1 evőkanál vaj

1 kis fej hagyma

2 gerezd fokhagyma

só, bors

3 teáskanál csípős angol mustár

1/2 citrom leve

citromfű

A felaprított hagymát, fokhagymát a vajon megdinszteltem. A karalábét és a burgonyát a reszelő durva fokán egyszerűen a fazékba reszeltem. Sóztam, borsoztam, két teáskanál jóféle, csípős angol mustárt adtam hozzá, majd annyi vízzel engedtem fel, hogy négy személyre elég legyen.

 Mondtam már, hogy imádom a svéd áruházból származó fazekaimat? A kicsit, meg a nagyobbat a tésztafőző betéttel, ugyanis az oldalán belül ott a mérce, ami igen kényelmessé teszi a főzést, hiszen nem kell a saccolásra, vagy a mércére hagyatkoznom.

Talán negyedórát főztem a levest, amikor a kóstolás után még egy kanál mustár hozzáadása mellett döntöttem. Egy citromfű ágat is dobtam bele és egy nagy citrom felének a levét csorgattam hozzá. Amikor késznek ítéltem a levest, a merülő mixerrel még simábbra kevergettem. Kivételesen mindenféle feltét nélkül ettük, de így is nagyon finom volt.

Vargabéles

Régebben gyakran szerepelt a szombati menüben, mert egy kiadós levessel finom ebédnek számított, nagyon szerették a fiaim. Most tárkonyos raguleves mellé készítettem és túlzás nélkül mondhatom, hogy nagy sikere volt.

Hozzávalók, ahogyan készítettem:

1 csomag réteslap

500 gr túró

150 gr tejfel

1 vaníliás cukor

4-5 evőkanál cukor, ízlés szerint

1/2 citrom leve(sajnos a csomagoláson az szerepelt, hogy a héja emberi fogyasztásra alkalmatlan)

maréknyi  mazsola

50 gr vaj

120 gr házi cérnametélt

só

3 tojás

A cérnametéltet enyhén sós vízben nem túl puhára főztem, leszűrve kevés vajjal összekevertem és félretettem hűlni. A túrót  a cukrokkal, a tejfellel és a tojások sárgájával egyneművé kavartam. A tojások fehérjét kemény habbá vertem. A túróhoz adtam a tésztát, a mazsolát, végül a tojáshabbal lazítottam a masszát.

Közepes méretű tepsit vajjal kikentem és a réteslapok felével kibéleltem. Imitt-amott közé vajaztam egy kicsit, ahogy tudtam. Beleöntöttem a túrós tésztát, majd a maradék réteslapokat rásimítottam. A tetejét a maradék vajjal megkentem és 180°C-on 30 percig sütöttem.

Kukoricaleves (másként)

Ezen a januárt idéző tavaszi napon melengető levesre vágytam. Azonnal. A kezembe került kukoricakonzerv láttán eszembe jutott a nyári zsenge, szinte tejes kukorica, amit addig tépek a fogammal, amíg  teljesen lerágom a csutkáról a héjakat is, kockáztatva, hogy a fele a fogam közé szorul. Szóval az ízére emlékezve készítettem el a világ legegyszerűbb levesét egy 40 dkg-os kukoricakonzervből, amit összeturmixoltam 2 dl rizstejszínnel. Hozzátöltöttem annyi vizet, hogy 4 tányér leveshez elég legyen, csipet sót, 1 csapott evőkanál vajat(ghít) is adtam hozzá és néhány perc alatt összefőztem. Fantasztikus, édes, zsenge kukorica ízű, nagyon finom! Az illúzió is tökéletes, mert a fogam közé ment a héja. Ha ki akarnék tenni magamért, át is lehetne szűrni. Amíg csak esett, szedtem néhány szál korai snidlinget a kertemben díszítésül. A kertet azóta már belepte a hó. Kukoricapelyhet is tálaltam mellé, de nekem nélküle is finom volt.

Brokkolikrémleves

Nagyon gyakran készítek brokkoliból levest, mert szeretjük. Nem is értem, hogy miért nem szerepelt eddig a blogomon. Nos, igaz, hogy gyakran készítem, de mindig másként, a hangulatomtól függően ízesítve, a laktózérzékenységem miatt pedig hol kókusztejjel, hol rizs vagy zabtejjel. Szóval, sohasem unalmas!

Hozzávalók, ahogyan készítettem:

1/2 kg brokkoli

1 szem közepes méretű burgonya

1 evőkanál vaj(pontosabban ghí)

1 kis fej hagyma

2 gerezd fokhagyma

só

bors

1 tk gyömbérpor

1 tk koriander

2 dl bio rizstej

 1 l víz

Az apróra vágott hagymát, fokhagymát megdinszteltem a vajon, hozzáadtam a felkockázott burgonyát és a brokkolit. Meghintettem sóval és a fűszerekkel. Felöntöttem a vízzel és puhára főztem. Belekevertem a rizstejet és összeturmixoltam. Újra forralva még néhány percig főztem, hogy az ízek összesimuljanak. Nekem így jobban ízlett, mint amikor szerecsendióval fűszereztem. Kenyérkockával tálaltam.

Svédgomba saláta

Nem is értem, hogy miért készítettem olyan régen, amikor szeretjük. Az is ritka, hogy túl sok gomba van itthon, amivel kezdeni kéne valamit. Szerencsére életem párja azonnal ötletel, hogy mit kezdjünk vele. 

Hozzávalók, ahogyan készítettem:

50-60 dkg gomba

1 közepes fej hagyma

3 gerezd fokhagyma

2 evőkanál olaj

2-3 db babérlevél

2-3 ágacska kakukkfű v. 1 teáskanál szárított

só

bors

15-20 dkg sűrített paradicsom

ízlés szerint cukor

1/2 citrom leve

Az apróra vágott hagymát, fokhagymát az olajon megdinszteltem. Hozzáadtam a szeletekre vágott gombát, sót, borsot, kakukkfüvet, babérlevelet. Pároltam addig amíg levet engedett. Ekkor belekevertem a sűrített paradicsomot. Néhány perces főzés után ízesítettem cukorral és a citromlével, amivel készre főztem. Nem meglepő módon ez a saláta melegen is finom, de azért hidegen az igazi.

Juhsajttal töltött tök Hughtól

Az elmúlt Karácsonykor nem írtam bejegyzést az ajándékaimról, mert lusta voltam. Kár, mert utólag nem tudok mást prezentálni, mint Hugh Fearnley-Whittingstall, River Cottage minden napra című szakácskönyvét. Nagyon örültem ennek a könyvnek, imádom. Aki kedveli Hught megért engem. Egyszerűen, természetesen főz, semmi fakszni. Ő a hétköznapok séfje, ami nekem nagyon fontos hiszen ebből van több. Jól esik néha 7 fogást végigenni egy elegáns étteremben, elbűvölve az ízektől, a különlegességektől. Néha, ünnepelve, szórakozva, de nem mindennap! A hétköznapokra ott van Hugh, az ízlésemnek pont megfelel. 

Hozzávalók, ahogyan  készítettem:

2 kg sütőtök

4-5 gerezd fokhagyma

5 dkg vaj

kevés olívaolaj

só, bors

két teáskanálnyi kakukkfű

két teáskanál méz

10 dkg pirított dió

20 dkg durvára reszelt juhsajt

A méretes tököt széltében és hosszában is elvágtam. A magokat kikapartam, az üregekbe vajat és apróra vágott fokhagymát tettem. Amelyikben nem volt üreg, azt megtűzdeltem fokhagymával. Olívaolajjal megkentem a tetejét, 180°C-on légkeveréses sütőben 60 percig sütöttem. A megsült tökhúst úgy kapartam ki, hogy egy ujjnyi vastag réteget meghagytam. Egy tálban a tökhúst a vajas-fokhagymás szafttal, a durvára tört dió és a sajt  kétharmadával, a kakukkfűvel, sóval, borssal összekevertem. Visszatöltöttem a keveréket az üregekbe, a tetejére szórtam a maradék sajtot és diót, kevés mézet csepegtettem rá és 15 percre visszadugtam a sütőbe. Nagyon finom! Hugh kéksajttal készítette, de javaslata szerint ropogós baconnel vagy Créme fraiche-sel és zöld fűszerekkel töltött tök sem megvetendő.

Céklamuffin

A mai  szürke napon nem árt a szemnek is valami, ami nem csak az ínyünknek jó. Nem mondom, elég feltűnő darabok ezek a muffinok, de azt garantálhatom, hogy nagyon finomak. Ezek itt igazából majonézes céklapudingok, csak muffin formában dermesztve, megkönnyítve az adagolást. Nagyjából a megszokott módon készítettem, csak most a merülő mixerrel pépesítettem, így a simább lett állaga, de a hagyományos módon, reszelve is jó. 

Hozzávalók 14 db muffinformához:

4 db (kiló körüli) cékla

fokhagyma 3-4 gerezd

só, bors

2 evőkanál reszelt torma

majonéz

mustár

egy kis pohár tejfel(laktózmentes)

1 piros grapefruit leve

10 lap zselatin

A sózott, borsozott céklákat a fokhagymákkal együtt a sütőzacskóban egy óra alatt megsütöttem. Amikor kihűlt, hozzáadtam a tormát, mustárt, tejfelt, még sót és borsot és egyneművé pépesítettem az egészet. Összekevertem a grapefruit lében feloldott zselatinlapokkal és a formákba töltöttem. Tegnap délután készítettem, amíg a kocsonya főtt, de mire azt is szétmertem, addigra már tesztelhetővé vált a céklapuding is, így aztán meg is kóstoltuk. Mit lehet tenni, nem bírtunk magunkkal! A mai ebédhez, ami leveles tésztában, dióval sült camembert volt, eredetileg csak salátát terveztem, de azért mindenki bekapott közkívánatra, egy céklamuffint is.

Csicsóka leves

Szeretem a csicsókát. A piacon mindig szemmel tartom, hogy melyik idős hölgy árulja a legszebbet. Alig vásárolják az emberek, sokan azt sem tudják, hogy mi az. 200 Ft-t fizettem egy zacskó méretes csicsókáért, amit az árus hölgy mérés nélkül nyomott a kezembe, pedig fél kilót kértem csak. Otthon megmértem, 75 dkg volt, ami nem probléma, mert nyersen is nagyon szeretem, és emiatt aztán nem is maradt több 1/2 kilónál a levesbe.

Hozzávalók  4 személyre, ahogyan készítettem:

50 dkg csicsóka

1 kis fej hagyma

3 gerezd fokhagyma

4 teáskanál házi ételízesítő

1 evőkanál kókuszolaj

3 dl kókusztej

1 púpos teáskanál étkezési keményítő

egy csokor zöldféle

Nem sokat vacakoltam vele, az apróra vágott hagymát, fokhagymát megdinszteltem az olajon. Hozzáadtam a felkockázott csicsókát, az ételízesítőt,(só nem kell hozzá, mert személyenként egy teáskanál ételízesítőt számolva, elég sós lesz a leves) 8-9 dl vizet. A csicsóka gyorsan megfő, közben szedtem a kertben egy csokornyi zöldet, petrezselymet, zellert, lestyánt, ami már eléggé a végét járja. Adtam a leveshez is, a többit pedig eltettem arra, hogy tálaláskor megszórhassuk a leves tetejét. 3 dl kókusztejet és az étkezési keményítőt összekevertem majd behabartam a merülő mixerrel pépesített levest. Finom krémes, melengető őszi leves.