2010. január 30., szombat

Nanaimo bar


A sütés nélküli sütemények készítése mostanában előtérbe kerültek konyhámban. Ezt a kekszes csodát Lúdanyónál láttam meg, aztán körül is néztem az interneten. Tanulságos volt, mert mindenki variál rajta kicsit, van akinek úgy néz ki a süteménye mint egy cukrászdai remekmű, van akié rusztikus, mint az enyém. Az eredmény viszont egy kalória bomba, amit célszerű kicsire kockázni, mert nem lehet nagyon sokat enni belőle.

A hozzávalók, ahogyan én készítettem:
Első réteg:
1/2 pohár vaj
1/4 pohár porcukor
1 tojás
1 és 1/4 pohár darált keksz
1 pohár mandula(nekem csak szeletelt volt itthon)
1/2 pohár kókusz

Második réteg:
1/2 pohár vaj
40 ml tejszín
2 evőkanál vanília puding
1 pohár porcukor

Harmadik réteg:
115 gr csokoládé
1 teáskanálnyi vaj

Az első réteghez a vajat felolvasztottam, a cukorral és a kakaóporral simára kevertem, majd a tojással krémesre főztem. Hozzáadtam a megdarált kekszet, a kókuszt és a mandulát. Egy folpackkal bélelt tálba nyomkodtam, hagytam meghűlni.
A második réteghez valókat robotgéppel habosra kevertem és a tésztára kentem. Legvégül a vajjal megolvasztott csokoládé következett. A végeredmény az uraknak nagyon ízlett.
Azt már eldöntöttem, hogy legközelebb miként fogom készíteni. Kihagyom a kókuszt, és diót fogok tenni bele, amit előtte egy kicsit megpirítok, meg talán egy kis puffasztott kölest.

2010. január 24., vasárnap

Sárgarépás gombóc dióval


Mostanában a sütés nélküli süteményeket részesítem előnyben, szem előtt tartva azt, hogy lehetőleg egészséges alapanyagokból készüljenek. Az eredeti receptet Singersgastro blogján olvastam, kókusszal. Amikor először készítettem, szezámmagban hempergettem meg a gombócokat, finom volt az is.

Hozzávalók, ahogyan készítettem:
45 dkg sárgarépa(reszelve)
15 dkg darált háztartási keksz
2+1 evőkanál barna cukor
10+5 dkg pirított, darált dió
1 1/2 citrom leve és reszelt héja

5 dkg diót egy evőkanál barna cukorral összekevertem, félretettem a hempergetéshez. A többi hozzávalót összegyúrtam, diónyi gombócokat formáltam belőle. A 36 db gombóchoz pontosan elég lett a hempergetéshez félre tett dió.

Gombástokány hajdinával


A tokány nagyon finom étel, borsos változatát már feltettem ide, a blogba. Ma 60 dkg aprószemű csiperkét tettem hozzá a főzés vége felé, majd 2 dl tejfel és egy teáskanál étkezési keményítő keverékével sűrítettem. Köretként hajdinát tálaltam mellé.

2010. január 17., vasárnap

Házias citromos nápolyi


Még sohasem készítettem ostyalapból semmit sem. A kedvesem a citromos nápolyit szereti, de már évek óta nem evett. A Tescóban láttam meg az ostyalapokat, elérkezett az ideje, hogy kipróbáljam. Keresgéltem az interneten, de nem sok eredménnyel. Ami citromos krémet találtam az fele-fele cukor és margarin(rengeteg!), némi citromlével. Lehet, hogy úgy még az ostya is ropogós maradt volna, de nem szeretem azt a nehéz, tömény nápolyi tölteléket, amiből, ha kettő darabot megeszel, elmegy a kedved tőle.
25 dkg mascarponét felhabosítottam a 15-15 dkg vaj és porcukor keverékével. Másfél citrom levét és kettő lereszelt héját is hozzáadtam. A krém nagyon finom lett, pontosan 2 csomag ostyát töltöttem meg vele. Alufóliába csomagoltam, hűtőbe tettem. 2 óra múlva már kiválóan lehetett szelni. Az ostya nem ropog, viszont nagyon finom! Ha van valakinek jó ötlete, szívesen olvasnám.

Céklaleves újragondolva


Hozzávalók, ahogyan készítettem:
1,3 kg cékla(hámozva mérve)
20 dkg húsos kolozsvári szalonna
2 babérlevél

csapott teáskanál kömény
5-6 szem szegfűbors
2 gerezd fokhagyma
2 fej lilahagyma
tejfel

Kuktába tettem a darabokra vágott céklát. Felöntöttem annyi vízzel ami ellepi, megsóztam, majd a fűszerzacskót(babérlevél, kömény és szegfűbors) is hozzátéve puhára főztem.
A nagyon vékony csíkokra vágott húsos szalonnát kiolvasztottam, ropogósra sütöttem, félretettem. A visszamaradt zsiradékon az apróra vágott hagymát, fokhagymát megdinszteltem, kevés vizet is ráöntve pároltam. A megfőtt céklát a levével együtt hozzáadtam, merülő mixerrel pürésítettem. Annyi vizet adtam hozzá, hogy kellemesen sűrű legyen, jól kiforraltam. Tálaláskor a ropogósra sütött szalonnát hintettem rá. A tejfel opcionális, van aki úgy szereti.

2010. január 11., hétfő

Kocsonya light



Az első kocsonyával kezdődött, karácsony előtt egy héttel. Nagyon jól sikerült az első, olyan igazi klasszikus kocsonya volt, 4 db csinos körömből, egy malacfarokból, egy félkilós darab lapockából készült és egy-kettőre elfogyott. A változatosság kedvéért szilveszterre újabb készült, de abban bő félkilónyi jól megfüstölt comb is főtt, amitől még finomabb lett, mint az első. Aztán életem párja vérszemet kapott és elmélázott azon, hogy pulykából is jó lenne a kocsonya, szárnyból mondjuk, mert azon van bőr, méghozzá bőven. Elgondolkodtatott a dolog, hogy tulajdonképpen mit számít, hogy miből van, amikor az általa választott tálak, dobozok aljára szétmorzsol egy-két őrülten csípős chili paprikát, amitől aztán lángol az egész, és aligha hiszem, hogy számítana az, hogy miből van a kocsonya. Na, mindegy, körülnéztem a hentesnél.

Hozzávalók, ahogyan készítettem:
2 db pulykaszárny(1,5 kg)
0,5 kg sertésbőr(kevés lett volna a pulykáé)
1 db sárgarépa
1 db fehérrépa
2 fej fokhagyma(mi ennyivel szeretjük)
1 csapott evőkanál só
1 teáskanál feketebors
1 kicsi babérlevél

Elővettem a legnagyobb fazekamat, a megmosott bőrdarabokkal kibéleltem, a tetejére raktam a három darabba vágott pulykaszárnyakat. Felöntöttem annyi vízzel, ami ellepi. Innentől fogva úgy működik, mint egy húslevesfőzés. Amikor felforrt, lehaboztam. Hozzáadtam a sót, a zacskóba kötött fokhagymát, fűszereket, majd a zöldségeket. Kislángon, szép csendesen, 5-6 órát főztem. Egy marék zöldborsót megpároltam, 2 db tojást keményre főztem, hogy legyen mivel a kocsonyát díszíteni. A kicsontozott húsokat, a szeletekre vágott sárgarépát, a borsót szétosztottam a tálakba. A gondosan, vászondarabon is átszűrt levet a tetejére öntöttem. Alig vártuk, hogy a lightos kocsonya megdermedjen és megkóstolhassuk.

2010. január 10., vasárnap

Hagymás rostélyos


Ez egy nagyon civil hagymás rostélyos. Imádom, de nem jellemző, hogy étteremben rendelnék, mert utálom, ha vékony és rágós a rostélyos. A magam verzióját az interneten kutakodás után készítettem el. Rengeteg párolós verziót olvastam, ami azt bizonyítja, hogy sok a civil " pályán". Végül is tökmindegy az előállítása, csak ízes és puha legyen. A gyönyörűséges fehérpecsenyéből méretes szeleteket vágtam, kb.25 dekásakat. Kiveregettem, borsoztam, jó féle Colman's mustárporral meghintettem, olajat öntöttem rá és két napra a hűtőbe tettem. Sütés előtt besóztam. Mind a két oldalára kérget sütöttem, majd a pácoló edényt kiöblitettem, amivel aztán a húsokat nyakon öntöttem. Hagytam lassan, puhára párolódni végül zsírjára sütöttem. Fejenként egy fej hagymát szeletekre vágtam, egy zacskóban összeráztam 1 evőkanálnyi liszttel. Forró olajban ropogósra sütöttem. Az előfőzött krumplit szeletekre vágtam és a hús elősütéséből maradt zsiradékon átsütöttem. Remek ebéd volt!

2010. január 1., péntek

Tökös jégsaláta


Nem főztél lencsét?! Kérdezte elsőszülöttem döbbenten a telefonban. Magam sem tudom, hogy miért, de nem volt hozzá kedvem. Tulajdonképpen a tegnapi chilis bab is elég trauma volt a gyomromnak. Könnyebbre vágytam. Szeretjük a lencsét, majd főzök máskor. Főztem kocsonyát, káposztát, sütöttem bejglit, moszkauert, ananásztortát, különféle csókokat, sajtosrudat, kétszer is, úgy, hogy most már elég!
Egy szelet hús és a saláta volt az ebéd. A majonézes krumpli saláta külön kérésre készült. Szóval senki sem halt éhen.
Egy fej jégsalátát csíkokra vágtam, hozzákevertem egy fej vékony szeletekre vágott lila hagymát. Citromlét, tökmagolajat öntöttem rá, két evőkanálnyi tökmagot szórtam rá. Fantasztikusan finom volt, szóval jól kezdődik az év!

 
Harcolj a spam ellen! Katt ide!