2014. szeptember 7., vasárnap

Csokis pite, alias snickers pite

Szeptember hatodikán én mindig tortát sütök. Akkor is, mint most, amikor az ünnepelt nem tartózkodik itthon. Ünnepelni kell, hiszen ezen a napon született a második fiam! Vele aztán "telefonikusan" létesítünk kapcsolatot, megbeszéljük, hogy milyen tortát tesztelünk éppen, amit aztán újból előállítok, ha hazajön végre. Ez a költemény eredetileg Rachel Allen könyvéből származik. Sok blogon láttam már hasonlót, mindenki megsüti a maga verzióját, ez itt az enyém.
Hozzávalók, ahogyan készítettem:
A tésztához:
25 dkg liszt
1 evőkanál porcukor
csipet só
12,5 dkg vaj(laktózmentes)
1 tojás

A mogyorós vajkaramellhez:
10 dkg vaj(laktózmentes)
1,5dl tejszín(laktózmentes)
10 dkg kristálycukor
15 dkg sós mogyoró

A csokoládés réteghez:
2 dl tejszín(laktózmentes)
20 dkg 70%-os étcsokoládé

A tésztához valókból a robotgépben gombócot gyártok, amit folpackba burkolok, majd félórát pihentetek a hűtőben. Amíg hűl, összetördelem a csokoládét, a zacskót csapkodva felaprítom a mogyorót. A vakon sütéshez előkeresem a régi csicseriborsót. Szóval, előkészülők a továbbiakhoz. 
A tésztát kinyújtom, a piteformába igazítom, megszurkálom, sütőpapírt teszek a tetejére, rá a csicseriborsót, 180 °C-on légkeveréssel 15 percig sütöm. Ezután papír és csicseriborsó nélkül még további 5 percet sütöm.
A kristálycukrot megolvasztom, a vajat, tejszínt bele teszem, és addig kevergetem, amíg karamellé sűrűsödik, ekkor beleszórom a sós mogyorót. Mindezt aztán a tésztára kenem. 
A tejszínt meglangyosítom és a csokoládékockákat addig kevergetem benne, amíg egyneművé áll össze. Ezt a krémet a pite tetejére öntöm. A tortát ezennel késznek nyilvánítom. Természetesen hűlnie kell, hogy szeletelhető legyen. 
Nem fogyókúrázóknak készült, jobb nem belegondolni, hogy a mellékelt képen lévő szelet mennyi kalóriát tartalmaz. Sokat! Cserébe, mennyei élvezet. Igazi születésnapi meglepetés.


2014. augusztus 17., vasárnap

Citromtorta, majdnem francia

Igazán kedvemre való sütemény. Savanykás, mégis édes, üdítően nyárias. Elkészítése egyszerű, de behűteni szükséges, ezért praktikusan a fogyasztás előtti napon célszerű készíteni. Az ötletet Mautner Zsófi adta de csak a krémet készítettem a videója alapján. Tökéletes lett a krém, hasonlatos a lemon curdhoz, ami a nagy kedvenceim közé tartozik.

Hozzávalók a 23 cm átmérőjű formához, ahogyan készítettem:
18 dkg Zabfalatok keksz
5 dkg(laktózmentes)vaj
a krémhez:
5 db kicsi, reszelhető héjú citrom
17,5 dkg cukor
3 egész tojás
4 tojás sárgája
15 dkg(laktózmentes) vaj
néhány szem málna diszítésre

A kekszet megdaráltam, a vajjal összekevertem, majd a formába igazítgattam, úgy hogy az oldalára is jusson rendesen. Behűtöttem. A krémhez a főzőedénybe mértem a cukrot, ráreszeltem a citromok héját, hozzácsavartam a leveket. Zsófi 4 citromot használt, de az én citromjaim nagyon kicsik voltak, ezért használtam eggyel többet. Kevergettem kicsit, hogy oldódjék a cukor, majd a tojásokkal is egyneművé kevertem a habverővel. Ekkor kapcsoltam be a tűzhelyet, takarékra persze, mert ennek nagyon csendesen kell sűrűsödni, hiszen nem  tojásrántotta készül. Néhány percnyi kevergetés után e teteje is habosodni kezd, na akkor már egy darabka vajat is lehet hozzákeverni, tempósan, míg el nem tűnik, majd ezt addig ismételjük, amíg a vaj el nem fogy, a krém pedig pudingos állagúvá nem válik. Hideg vízbe állítva egy kicsit lehűtöttem, majd a kekszre öntöttem a krémet. Légkeveréses sütőben  230°C-on 8 percig sütöttem. Nem volt könnyű türelmesen megvárni a másnapot a kóstolással.

2014. július 13., vasárnap

Amerikai szilvás pite

 





















Nem tudtam ellenállni a piacon, vettem másfél kiló szilvát, mert csak 98 forintért adták. Tudhattam volna, hogy még jó kemény, csak a szemem kívánta azt a gyönyörű hamvas, lila szilvát. Néhány szemet elrágcsáltunk, de nem volt az igazi. Szóval, ezért sütöttem hirtelen egy pitét, ennél jobb utóélete nem is lehetett volna a szilvának.
Hozzávalók, ahogyan készítettem:
30 dkg liszt( ebből 3 púpos evőkanál teljes kiőrlésű tönköly)
18 dkg vaj
 csipet só
1 evőkanál porcukor
5-6 evőkanál hideg víz
A töltelékhez:
szilva( mondjuk 1és 1/4 kg)
csipet fahéj
porcukor ízlés szerint
2 evőkanál étkezési keményítő

A tésztához valókat a robotgépben összekevertem, majd gyors mozdulatokkal gombóccá formáltam. Hűtőbe tettem dermedni. Ezután a kimagozott szilvát felaprítottam, mert mint említettem, igen kemény volt. Két csapott evőkanál porcukorba fahéjat kevertem, meg az étkezési keményítőt. Ezzel aztán meghintettem a szilvákat. A tésztát két felé vettem,  a rácshoz kevesebbet hagytam. Kibéleltem a 28 cm -es piteformát, rászórtam a szilvákat. Gondosan elsimítottam, hogy mindenhová rendesen jusson. A rácsot, némi ügyeskedés árán, a csíkokat egymáson átbújtatva készítettem. Hát mit mondjak, volt már szebb is! A tetejét egy kis felvert tojással megkentem, hogy fényes legyen. Először alsó-felső lángon 190 fokon 25 percig, majd 180 fokon légkeveréssel további 10 percig sütöttem. Nagyon finom lett!

2014. július 10., csütörtök

Ribizlipuding




















Ez a puding pillanatok alatt, nagyon egyszerűen készült. A tegnapról maradt 30 dekányi ribizliből a kétharmadát egy szűrön átpasszíroztam. 250 ml laktózmenetes joghurttal, kevés porcukorral, egy csapott evőkanálnyi útifűmaghéjjal sebesen összekevertem. Azért kell sietni, mert az útifűmaghéj nagyon gyorsan zselésít. A maradék ribizlit a tetejére szórtam, mentalevélkével díszítettem. Nagyon finom krémes állagú lett. Most ismerkedem az útifűmaghéjjal, azt hiszem érdemes kísérletezgetni vele.

2014. június 18., szerda

Meggyes pite mandulával





















Tudom, nem nagy kunszt egy sima pite. Sütök is gyakran, mindig éppen abból a gyümölcsből, amelyiknek szezonja van, bőségesen megtöltve, legalább kettő kiló gyümölcsöt használva, mert ugye nem csak tésztából áll a pite. Ebben az esetben viszont kevés volt a meggy, csupán egy kiló. Emiatt kellett valamit kitalálnom, mert nem akartam kisméretű tepsivel vacakolni. Tulajdonképpen a töltelék úgy módosult, hogy 3 tojásnak a fehérjét vertem habbá, cukrot és darált mandulát kevertem hozzá, és ezzel lazítottam a meggyet.

Hozzávalók, ahogyan készítettem:
A tésztához:
50 dkg liszt
20 dkg vaj
2-3 evőkanál porcukor
2 teáskanál sütőpor
2 tojás sárgája +1 a tészta tetejének kenéséhez
2-3 evőkanál tejfel
A töltelékhez:
1 kg meggy kimagozva
1-2 evőkanál kekszmorzsa, esetleg zabpehely
csipetnyi őrölt szegfűszeg
10 dkg darált mandula
3 tojás fehérje
10 dkg porcukor

A tésztához valókat összegyúrtam, pihenni tettem a hűtőbe. A kimagozott meggyet meghintetem a kekszmorzsával és a szegfűszeggel. Ezzel óvatosan kell bánni, mert nagyon intenzív az íze, viszont nagyon jól illik a meggyhez. A tojásfehérjéket kevés cukorral, sóval jó kemény habbá vertem, majd hozzászitáltam a többi cukrot, tovább verve. Végül lazán belekevertem a mandulát és a meggyet. A kinyújtott tészta felét a tepsi aljába tettem, kevés morzsával meghintettem, rásimítottam a meggyes keveréket. A tészta másik felét a tetejére raktam, a harmadik tojás sárgájával megkentem, villával megszurkáltam. Előmelegített, 180 °C fokos légkeveréses sütőben 30 percig sütöttem. Finom, marcipános, meggyes ízű a pite.


2014. április 23., szerda

Ropiféle paleo módra

Nem vagyok megszállott paleo fan. Mégis, gyakran, amikor valami hagyományos sósat sütök, fejben már fordítgatok, hogy mi az, amit kell, és mivel lehet helyettesíteni. Meggyőződésem, hogy kiváló édességek készülnek paleosan, de a sósakkal ritkán érem el azt a hatást amit remélek. Oké, nem kell pont olyannak lennie, mit egy ropogós, mégis omlós sajtosrúdnak, de, azért én rendületlenül próbálkozom! Ez a ropiféle jól sikerült, érdemes kipróbálni. Laktózérzékeny vagyok, sajtot nem sokfélét fogyasztok, itt is csak éppen meghintettem az egyik adag tetejét kevés parmezánnal. Ghi helyett most libazsírt használtam, úgy tűnik, hogy sokkal finomabb, omlósabb tőle a tészta.
Hozzávalók, ahogyan készítettem:
15 dkg őrölt mandula
15 dkg őrölt dió
15 dkg szezámliszt
1 teáskanál só
3 tojás
3 evőkanál libazsír
tetejére ízlés szerint magok, esetleg kevés reszelt parmezán

A hozzávalókat összegyúrtam, pihentetés nélkül kinyújtottam 4-5 mm vastagra. A tetejét tojással megkentem, majd magokkal meghintettem.  A sodrófával finoman végigtekertem a tetejét, hogy ne hulljanak le róla magok. Vékony rudakra vágtam, tepsire sorakoztattam a tésztát. 180°C-on megsütöttem.


2014. március 23., vasárnap

Kókuszos csokitorta paleo módra


Második hete érleltem kettő darab avokádót, hogy a régóta vágyott csokitortát elkészíthessem. Aztán Maimoninál újabb tortát fedeztem fel, ami ihletett adott a  mostani tortához. Tehát először sütöttem egy kókuszos piskótát, amit megtöltöttem a csokikrémmel. Fantasztikusan finom lett!

Hozzávalók a 18 cm-es formához, ahogyan készítettem:
A tésztához:
4 db tojás
15 dkg kókuszreszelék
3 evőkanál nyírfacukor
csapott teáskanál szódabikarbóna
A krémhez:
2 db avokádó
1 kicsi banán
5 dkg kakaópor
3 evőkanál nyírfacukor
5 dkg  olvasztott kókuszzsír

A kókuszos piskótát Maimoni utasítása szerint sütöttem. Tehát 4 tojást, cukrot a tálba tettem, habverőt bekapcsoltam, aztán csak hagytam dolgozni.  Kimértem közben a kókuszt és a szódabikarbónát. Lazán belekevertem a habos masszába, amit sütőpapírral bélelt formába öntöttem. 25 perc alatt  sült meg a 180°C-os sütőben. Amúgy a kókuszos piskóta gyönyörű magas lett.
A csokoládékrém is igen egyszerűen készül, mert az összes hozzávalót a késes aprítóba szuszakoltam és addig járattam, amíg finom egynemű krémmé változott. Eredetileg nem kéne bele a banán, de féltem, hogy kevés lesz a krém. A banán édességével is számolva kevesebb cukrot tetem bele. Szerintem elég édes lett így is, de hát ez azért ízlés függő.
A kihűlt tésztát három felé vágtam, nem túl ügyesen, mint a képen is látszik, mert a középső szelet vékonyra sikeredett.  A vékony középső szelet alig látszik ki a sok csokikrémből. A tetejére kevés kókusz szórtam, nem csak a címe, a külleme is elárulja a tartalmát. Ez a nyers csokikrém nagyon finom. a következő csokitortánál már a tésztájánál is arra fogok törekedni, hogy a sütőt egyáltalán ne kelljen bekapcsolni.


2014. március 20., csütörtök

Perec főzve, sütve

Millióféle dolgot nem próbáltam még, de hát kaland az élet, előttem a pálya, sohasem késő, sorolhatnám a közhelyeket, egy biztos, kíváncsiságom gyakran sodor mindenféle gasztronómiai kalandokba. A kézzel való tésztadagasztás nem tartozik a kedvenc tevékenységeim közé, jobb híján a robotgépemre bízom a dolgot. Igazából nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy egy kenyérsütő gép milyenre dagassza a tésztát. A robotgépem két kis dagasztókarjának teljesítménye max. 50 dkg liszthez van javasolva. Naná, most a 70 dkg lisztet is ezzel dagasztottam, ügyelve persze arra, hogy pihentessem kicsit közben. Tisztelettel adóztam közben a nagynénémnek, akinek a háztartásában gyakran voltam részese annak a hatalmas munkának, amit a hattagú család egyheti kenyér adagjának előállítása jelentett. A hatalmas fateknőben több kiló lisztet kellett órákig gyúrni, nekem gyerekként legalábbis úgy tűnt. Akkor is sütöttünk perecet, még a kenyér után az is elkészült a kemencében.
A tévében láttam egy filmet egy sok-sok tojással készülő főzött, sütött perecről, ez adta igazából az ötletet, meg a bagel, amit szintén jó lenne kipróbálni. A legmegbízhatóbbhoz, Limarához fordultam tehát, el is csodálkoztam, hogy mennyiféle perecet sütött már. Érdemes tanulmányozni, mert jól elmagyarázza, fázisképekkel illusztrálja.

Hozzávalók, ahogyan készítettem:
70 dkg liszt, ebből 20 dkg teljes kiőrlésű tönköly
2 teáskanál só
1 evőkanál cukor
2 dkg friss élesztő
2 dl langyos tej
2 dl langyos víz
7 dkg puha vaj
A főző vízhez: 
2 evőkanál szódabikarbóna
A sós mázhoz: 
2 teáskanál só
2 teáskanál liszt
kevés víz

Az élesztőt a cukorral a tejben felfuttattam, majd a hozzávalókból tésztát dagasztottam. A duplájára kelt tésztát 12 felé vágtam, majd kb. 30 centiméteres darabokra sodortam. Közben egy nagy fazékban vizet forraltam a szódabikarbónával. A megpihent 30 centis csíkokat elkezdtem tovább sodorni, úgy 65-70 centire. Ekkor formáztam belőle perecet. A fazékba egyszerre 2 db perec fért. Oldalanként 1/2 percig kell főzni. Nem kell tőle megijedni, mert tényleg gyorsan megy az egész. Négy darabot tettem egy tepsire. Megkenni nem kell semmivel, a kellemes barna színt a szódabikarbónás vízben való főzés adja. 180 °C-on 15 perc alatt sültek meg. 12 perc után megcsepegtettem őket a lisztes sóval.
Nagy sikere volt a pereceknek. Legközelebb a bagellel próbálkozom.

2014. március 5., szerda

Máglyarakástorta


Idejét sem tudom, hogy mikor sütöttem utoljára máglyarakást. Amikor kamasz fiaimat kellett jól lakatni, akkor jó nagy tepsiben készítettem, egy kettőre elfogyott, mert a gyerekek is nagyon szerették. Most egy kis krumpli leves mellé gondoltam valami finomságra.

Hozzávalók, ahogyan készítettem:
1 zsemle
vaj a tál kikenéséhez
1 teás kanál xilit
1 biocitrom reszelt héja
2 nagy tojás
1 dl tej
5 dkg dió
2 nagy édes alma
csipetnyi őrölt szegfűszeg
1 evőkanál xilittel készült őszibarack lekvár

A torta nevet a 22 cm-es sütőtál miatt kapta ez a máglyarakás. Olyan finom is lett, hogy bármilyen tortával felvette a versenyt. Ajaj, előre szaladtam kissé!
Szóval, először kikentem vajjal a tálat. Szét választottam a  két tojást. A sárgákat összekevertem egy teáskanál xilittel, 1 dl tejjel, belereszeltem egy citrom héját. Nagyon vékonyra felszeltem a kissé már fonnyadt zsemlét, amit aztán beáztattam a tejes tojásba. Fel is szívta az egészet. A tál alját kiraktam vele, majd a durvára tört dióval megszórtam.A meghámozott almákból az egyiknek a  felét finomra reszeltem és az őrölt szegfűszeggel összekevertem. A többi almát mind felszeleteltem és a dió tetejére halmoztam egy sort, rákentem a szegfűszeges almapépet, majd megint egy sor alma jött. Aztán előmelegítve, légkeveréssel 180°C-on 15 percig sütöttem. Ekkor vertem fel a tojásfehérjéket, amibe a végén egy kanál lekvárt is kevertem. A sütőből kivett máglyarakás tetejére halmoztam óvatosan a habot. A sütőt 120° C-ra mérsékeltem és a tálat néhány percre visszatettem, figyelve arra, hogy a teteje csak zsemleszínűre piruljon. Nagyon finom lett, a mi ízlésünknek megfelelő. Akinek nem elég édes készítheti édesebben is.


2014. február 28., péntek

Gomba és zeller


Hatalmas, 30 cm átmérőjű serpenyőmet nagyon gyakran használom. Sütni, főzni lehet benne. Most éppen wok módra használtam, pedig nem az. Néha magam sem tudom, hogy mit főzzek és akkor az itthon található dolgokból kell gyorsan ebédet rittyenteni. Ez alkalommal 40 dkg zellert vágtam nagyjából 2x2 centiméteres kockákra, majd egy sütőpapírral bélelt tepsire öntöttem, kis olívaolajjal összekevertem és zsemle színűre sütöttem.
 Egy darabka kolozsvári szalonnát csíkokra aprítottam és amikor zsírjára sült, a serpenyő szélére toltam, majd egy fej felkockázott hagymát dinszteltem benne. Hozzáadtam még két gerezd fokhagymát és 30 dkg felszeletelt gombát, két kakukkfűágacskát. Sózni nem kellett a szalonna miatt, de egy kis borsot azért tekertem hozzá.
A végeredmény a képen látható petrezselyemmel meghintve. Nagyon jól illik egymáshoz a gomba és a zeller. Finom egytálétel lett.

2014. február 14., péntek

Sajtos pogácsa gluténmentesen


Nincs mese, egészségmániások lettünk. Kísérletezéseim eredményét rendre közzéteszem  itt a blogon. Talán másokat is érdekel. Mindenki maga dönti el persze, hogy mit tud és mit akar megtenni az egészsége érdekében. Túlzásokba azért mi sem esünk, de hiszek abban, hogy a testünk jelez és nagyjából tudja, hogy mi az, ami jó nekünk. Ebben a pogácsában nincsen élesztő, nincsen búzaliszt. A tejfel amit használtam hozzá, az laktózmentes, a benne lévő sajt parmezán jellegű, a tetején laktózmentes az ementáli.

Hozzávalók, ahogyan készítettem:
15 dkg hajdinaliszt
15 dkg kölesliszt
15 dkg barna rizsliszt
15 dkg libazsír
10 dkg parmezán jellegű sajt reszelve
150 gr tejfel, laktózmentes
1 teáskanál só
1 púpos teáskanál szódabikarbóna
2 tojás (az egyik tojás felét félretettem a pogácsák tetejére)

Egy tálban  összekevertem a liszteket, a sót, a szódabikarbónát. Hozzáadtam a zsírt, amit egy villával elkevergettem, beleszórtam a sajtot, majd végül a tejfelt és a tojást. Összegyúrtam és hidegre tettem egy órára. A pihentetés után kicsit átgyúrtam, de még így is elég puha, vigyázni kell vele. Ujjnyi vastagra nyújtottam, kisméretű pogácsákat szaggattam, a tetejét a félretett, fél tojással megkentem, majd a sajttal megszórtam. Légkeveréses sütőben 190 C°-on a kettő tepsit 15 perc alatt megsütöttem. Különleges, finom omlós pogácsák lettek.

2014. január 2., csütörtök

Gyümölcskenyér tojásfehérjéből

 
Igen, ez a gyümölcskenyér a maradékhasznosítás jegyében született. Karácsonyra természetesen már sütöttem kókuszos és diós habcsókot. Aztán láss csodát, már megint keletkezett 7 db tojásfehérje, amit fel kellett használni, hiszen erősen megfogyatkozott az ünnepi süteményfelhozatal. Anyukámtól tanultak alapján én 1 tojásfehérjéhez 2 dkg cukor, 2 dkg liszt, 1-1 1/2 dkg vaj "szükségeltetik" módszer alapján készítem.

Hozzávalók, ahogyan készítettem:
7 tojásfehérje
14 dkg porcukor
14 dkg liszt
8-9 dekányi vaj
1 tk vanília

10 dkg 75 % csokoládé
1 marék dió, 6-7 dkg
5 dkg kandírozott gyömbér
5 dkg kandírozott citromhéj
5 dkg kandírozott narancshéj
5 dkg aszalt vörös áfonya

A vajat megolvasztottam, hűlni tettem. A tojásfehérjéket kevés cukorral, a vaníliával felvertem, beleszitáltam a többi cukrot, a lisztet. A vajat lazán hozzákevertem. A 14 dkg lisztből egy evőkanálnyit előre kivettem, hogy az összetördelt csokoládét és az egyéb belevalókat meghintve, keverhessem a tojásos alaphoz. Kivajazott, lisztezett formában 170° C-on, légkeveréssel nagyjából 30 percig sütöttem. A tűpróba ajánlott ebben az esetben, hogy eléggé átsült-e a sütemény.
Mit mondjak, jól kezdődik az év, már az első sütemény sütés is megtörtént. Igaz a tavalyi is hasonlóképpen zárult, hiszen 31-én még gyorsan sütöttem egy kis sajtos rudat szilveszterre.

 
Harcolj a spam ellen! Katt ide!