2010. november 29., hétfő

Szőlős hús

Van, hogy az emberlánya hirtelen valami másra vágyik. Húsra természetesen, mert húsevő. Könnyű, szaftos húsra. Talán egy kis zöldségre is, de éppen nincs itthon. Van viszont szőlő, van egy kis pécsi cirfandli, 2007-es.
A megsózott, borsozott csirkemell szeleteket vaj és olívaolaj keverékén kettő gerezd fokhagyma társaságában mind a két oldalán megpirítottam, egy kis bort löttyintettem hozzá, amiben a finom sült részek leváltak a serpenyő aljáról. Egy marék szőlőt félbevágtam, kimagoztam, majd a húshoz adtam, együtt készre pároltam. Mokkáskanálnyi étkezési keményítővel sűrítettem. Rizzsel tálaltam. Mennyei volt!

2010. november 23., kedd

Pom-pom saláta


Hát persze, hogy csak vicc, rossz szóvicc! A saláta egy nagy pomelóból, paradicsomból és rukkolából áll. Fehér balzsamecettel és szőlőmagolajjal locsoltam meg. Az íze fantasztikus! A salátában található rukkola az utolsó, nyár vége felé elvetett magokból nőtt a kertemben és úgy tűnik a klímát kedvelte, mert "erdőnyi" méretűvé terebélyesedett és hatalmas levelekkel örvendeztetett meg minket. A hét végi előjelzés miatt leszedjük, mert kár lenne érte, ha elfagyna.

2010. november 21., vasárnap

Tökleves


Rengeteg sütőtöklevest láttam már a blogokon. Sokan szeretik az biztos. Az én receptem nem különleges, de az ízlésemet tükrözi. Nagyon szeretem a sült tököt, bármikor szívesen megeszem. A leveshez viszont kockára vágom és együtt főzöm a fűszerekkel, mert nekem így jobban ízlik, úgy tűnik, hogy több ideje van az ízeknek összesimulni.

Hozzávalók, ahogyan készítettem:
1 kg sütnivaló tök
vaj
1 nagy fej hagyma
3 db apró chili paprika
1 ujjnyi friss gyömbér lereszelve
só, bors, szerecsendió
1 narancs leve, (most csak 2 nagyobb mandarin levét csavartam bele)

Tálaláshoz:
pirított kenyérkocka( vajon vízhatlanítva)
szárazon pirított tökmag
illatos hidegen sajtolt tökmagolaj

Az apróra vágott hagymát a vajon megdinszteltem, hozzáadtam a magjától megszabadított chiliket, a gyömbért. Felöntöttem a mandarinlével, majd belekevertem a tökkockákat. Sóztam, borsoztam, belereszeltem fél szerecsendiót, felengedtem nagyjából 1,5 liter vízzel. Hagytam szép csendesen főni, majd a merülő mixerrel simára kevergettem. Tökéletes lett, nem kívánkozott hozzá se tejszín, se kókusztej. A tetejére csurgatott tökmagolaj olyan plusszal egészíti ki a finoman csípős leves ízét, amitől elfelejted, hogy már-már édesség számba megy a sütőtök.

Kávétorta konfettivel a tetején

Nem a főzést hanyagoltam el mostanában, csak az életem lett más. Más, mert a kedvtelésem, a blogírás, háttérbe szorult. A kedvesem betegsége, műtét utáni felépülése mindennél fontosabb lett számomra. Egyszerűen nincs energiám másra. A blogok olvasgatását persze nem hagytam abba és így tettem szert ötletekre a régen vágyott kávétortához.

Hozzávalók, ahogyan készítettem:

18 cm-es tortaforma

15 dkg omlós keksz

8 dkg vaj

2 evőkanál kakaópor

50 dkg mascarpone

2 dl tejszín

cukor ízlés szerint

3 adag főzött kávé

zselatin

1. A tortaformát alját kibéleltem sütőpapírral. Az összetört kekszet 2 evőkanál kakaóval, az olvasztott vajjal összekevertem, belesimítottam a formába. Hűtőbe tettem dermedni.

2. 2 adag kávét 3 teáskanál zselatinnal felfőztem. A felébe cukrot kevertem, majd egy sütőpapírral bélelt tálcára öntöttem.

3. A harmadik adag kávét a mascarponéval, cukorral jól összekevertem, a felvert tejszínhabbal lazítottam, majd a maradék zselatinos kávét még óvatosan beleforgattam. Rásimítottam a krémet a kekszalapra.

4. A díszítést sajnos nem én találtam ki, Csincsilla kávétortájáról koppintottam. Igaz, én nem kockákkal, hanem a legkisebb kiszúrómmal előállított kávés, zselatin konfettivel szórtam meg a kész tortát.

 
Harcolj a spam ellen! Katt ide!