2015. december 14., hétfő

Mézesek, 2 az 1-ben

Mézeskalács szelet néven terjed, a Facebookon is sokan megosztják azt a pofon egyszerű ötletet, miszerint a mézeskalács tésztából is lehet lapokat sütni amit aztán klasszikus grízes krémmel tölthetünk. A saját mézeskalács receptemet sok éve használom, a tisztesség okáért meg is osztom, sőt, osztottam már régebben is. Szerintem kevés eltérés van a receptek között. Nem vagyok se kémikus, se cukrász, ezért aztán csak a saját tapasztalatomra támaszkodhatok a recepttel és a sütéssel kapcsolatban is. Régebben, amikor másmilyen tűzhelyem volt, akkor is puha volt a mézes, ha nem sütöttem túl. A mostani tűzhelyem sokkal többet tud, de azért oda kell figyelni, mert ha "csörög", amikor lejár a beállított sütési idő és én éppen fecsegek, akkor könnyen megég, mint a mostani első tepsim. Volt azért időm gyakorolni, mert 2 kg lisztből gyúrtam mézes tésztát. A krémeshez sütőpapíron nyújtva 2 nagy lapot sütöttem (170 fokon, légkeveréssel, kb. 5 percig), majd félbe vágtam, így lett nagyjából 4 db 20x30-a lapom.

A hozzávalók, ahogyan készítettem:
1 kg liszt
20 dkg porcukor
50 dkg méz
10 dkg vaj(nálunk laktózmentes)
4 tojás sárgája
1 púpos evőkanál szódabikarbóna
csipetnyi só
20 gr mézeskalács fűszerkeverék (Lakshmi márkájú)
0,5 dl tej, ha szükséges 

A mézet és a vajat összeolvasztom, majd hűlni hagyom. A lisztből 1/2 bögrényit kiveszek, mert a gyúráshoz, öszzeállításhoz ezt használom később. A többi lisztet a porcukrot, sót, szódabikarbónát, a mézeskalács fűszerkeveréket összekeverem egy nagy tálban.

(A mézeskalács fűszerkeveréknél érdemes elolvasni a használati útmutatást, hogy  mennyi liszthez javasolják.  Ráadásul megdöbbenéssel tapasztaltam az egyik márkás keverék hátoldalán olvasgatva, hogy tartalmaz szódabikarbónát is. Akkor persze nem kell hozzá a szódabikarbóna. Ez a keverék amit vásároltam, finom fűszeres, az ízlésemnek való. A tasakban 30 gr. volt, kóstolás után döntöttem el, hogy elég lesz belőle  20 gr. is.)

A meghűlt mézhez keverem a tojások sárgáját, majd az egészet a tál közepében kialakított fészekbe öntöm. Most jön a legpocsékabb feladat, ebből az elegyből jó kis ruganyos tésztát kell elállítani. Nem könnyű feladat, mert makacskodik, ragad, de türelmesnek kell lenni, mert szépen összeáll. Ha szűkséges lehet kevés tejet tenni hozzá, vagy ha szükséges, lisztet. Amikor a tészta elkészül, egy jól zárható műanyag dobozban tárolom a hűtőben. Mindig annyit veszek elő belőle, amennyire vélhetően szükség lesz, amennyi időm lesz a díszítéshez. 8-9 nagy tepsire való sütemény lesz ebből az adagból, ami függ a sütemények méretétől is. Mindenféle magokkal, színes cukrokkal, aszalványokkal szoktam díszíteni. Természetesen szoktam simákat is sütni, amiket a kihűlés után "írókával" díszítek. A névre szóló szívecskék alapján Karácsonykor mindenki tudja azonosítani a saját ajándékát.
Az írókázáshoz: 1 tojás fehérjéhez kb. 20 dkg átszitált porcukor és pár csepp citromlé szükséges. Legegyszerűbb az egészet egy műanyag zacskóba tenni, majd egy icipici lukat vágni a sarkára és már lehet is írni, rajzolni.

A grízes krémhez a laktózérzékenység miatt a következőket használtam:
2 dl Cocomas kókuszkrém 6 dl-re hígitva
10 dkg durumbúzadara
10 dkg porcukor
vanilía
10 dkg laktózmentes vaj

A  krém előállítása igen egyszerű. A kókusztejjel, vaníliával megfőzött búzadarát hűlni hagyom. A vajat a porcukorral habosra keverem, majd apránként hozzá adagolom a darát. Érdemes ekkor a robotgép segítségével habosra keverni az anyagot. A lapokat baracklekvárral, majd a krémmel megkenem, a tetejére 10 dkg 70 %-os csokoládét diónyi vajjal megolvasztva csorgatok. Másnap szeletelhető.

 
Harcolj a spam ellen! Katt ide!