Jó nagy, a tenyerembe alig férő karalábét vettem, minden különösebb szándék nélkül. Ha nem készül belőle étel, akkor csak felszeleteljük, és megesszük. Maradt még egy kínaikel egyharmada, tehát adva volt a saláta alapja. Szedtem hozzá a kertben rukkolát. Már lehet szedni a Velencéből hozott magról ültetettet. Mindent szeletekre aprítottam, életem párja pedig legyalulta a karalábét. Két nagyobb paradicsomot, két evőkanálnyi olajbogyót, fél citrom levét, olívaolajat adtam hozzá. Könnyű, friss, fantasztikus!
2009. május 10., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése