Lecsókrémleves omlett csigával

Ez a finom leves nem az én találmányom, az Araz étterem menüjében szerepel.
Megpróbáltam a magam feje után előállítani, sikerült! Nem akarok szerénytelen lenni, más babérjára törni, mert az ötlet a csúcs, és az sajnos másé.

Szombaton néhány órácskát nagyobb mennyiségű lecsó télire való eltevésével töltöttem, mert elsőszülöttem nagyon szereti. Akkor úgy elteltem az illatával, hogy úgy éreztem, hogy én jövő nyárig még gondolni sem tudok lecsóra, nem hogy enni, aztán eszembe jutott a leves. Az utolsó adag lecsó leveses részét némi sűrűjével átpasszíroztam és félretettem. Mára a konyha kiszellőzött a kedvem pedig egyre inkább megjött. Finom lett, kicsit csípős, de nem tolakodóan. Az omlett készítéshez 1 mokkáskanál étkezési keményítőt 3 evőkanál tejszínnel simára kevertem, majd egy tojással simára habartam. A serpenyőben mintha palacsintát sütnék, óvatosan megfordítottam az omlettet és mind a két oldalát megsütöttem. Felcsíkoztam és az étteremben látottak szerint feltekertem az omlettet, ami itt levesbetétként funkcionál.

Karamell torta

Ariel tortájának neveztük el, mert születésnapi torta nem lehet, hiszen nincs még hatodika. Búcsú torta hülyén hangzik, a toffifee torta is, viccelődtünk, nem tudjuk, hogy Arielnek ízlene-e, de most már mindegy, róla neveztük el.

Hozzávalók a 18 cm-es formához, ahogyan készítettem:
50 dkg mascarpone
1 db 340 dkg-os konzerv sűrített tej
zselatinfix
1 kávéskanálnyi vaj
maréknyi piskóta tallér
3-4 evőkanál tejszín

1 doboz toffifee díszíteni

A karamell készítés volt a leghosszadalmasabb és a legegyszerűbb dolog ebben a projektben. A konzervdobozt egy lábasba tettem, felöntöttem vízzel, majd mint egy húslevest, a forrás után a legkisebb fokozatra állítva 2 óránál is többet főztem. Nagyon finom karamell lett belőle. Hozzákevertem a mascarponét és a zselatinfixet. A vajjal kikent tortaforma aljára egy sor piskóta tallért fektettem, amit meglocsoltam a tejszínnel. Rásimítottam a karamell krémet, majd egy éjszakára a hűtőbe tettem. Tálaláskor toffifeevel díszítettem. Tovább tartott leírni, mint bekapni!

Kevert mákos

Enyhült annyit a meleg, hogy már nem önkínzás a sütő bekapcsolása. Sürgősen sütnöm kellett valami egyszerűt és gyorsat.

Hozzávalók, ahogyan készítettem:

15 dkg zabpehely liszt

15 dk sima liszt

20 dkg darált mák

25 dkg kristálycukor

1 vaníliás cukor

csipet só

1 zacskó sütőpor

4 tojás

10 dkg vaj

5 dl tej

50-60 dkg szilva

A 4 tojást a cukorral összekevertem, majd a szárazanyagokat és a tejet felváltva hozzáadtam. Legvégül pedig az olvasztott és meghűlt vajat elegyítettem a többihez. Sütőpapírral bélelt tepsibe öntöttem, majd sűrűn megraktam a tetejét elnegyedelt szilvákkal.

Kéksajtos-tejszínes penne körtével

Ezt a finomságot szintén a szepezdi strandon hasalva "lőttem" a Nők Lapja konyhájából. Alig vártam, hogy elkészíthessem. Egyszerű, nagyszerű és a kéksajt imádóknak ez mennyei! Nagyon kedvelem a tésztákat, legyen az olasz, vagy kínai, de nálam ez most mindent ver.

Hozzávalók, ahogyan készítettem:
20 dkg kéksajt
3 dl tejszín
50 dkg penne tészta
5 db körte
só
durva bors
olaj

A körtéket meghámoztam, félbe vágtam, kimagoztam, majd tovább aprítottam cikkekre. A tésztát sós vízben feltettem főni. A sajt felét egy lábasba reszeltem, a tejszínnel lassú tűzön addig kevergettem, amíg felolvadt és a mártás felforrt. A kifőtt tésztát hozzá kevertem, melegen tartottam. Egy forró serpenyőben kevés olajon megsütöttem a körték mindkét oldalát. Tálaláskor a tésztára halmoztam a körtéket, borsot és a maradék sajtot reszeltem rá.

Kovászos uborka-krémleves

Régóta készülök, hogy elkészítsem ezt a levest. Olvastam Chili és Vanília interpretálásában, majd idén nyáron a Magyar Konyhában Jahni László eredeti receptjét. A nagy hőségben, a szepezdi strandon hasalva, arra gondoltam, hogy vár a hűtőben egy üveg kovászos uborka, eljött az ideje, hogy kipróbáljam végre ezt a levest.

Hozzávalók, ahogyan készítettem:
1 fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
olíva olaj
12 db 8-10 cm-es kovászos uborka
1 teáskanál porcukor
zöldség alaplé
kovászos uborka leve
kapor

Az apróra vágott hagymát és a lereszelt fokhagymát egy kevés olajon megdinszteltem. 2 db kovászos uborkát nagyon apróra vágtam, és félretettem levesbetétnek. A többit is felaprítottam és a turmixgépben a hagymával, zöldség alaplével, kovászos lével, porcukorral pépesítettem. Az én ízlésemnek nem volt elég sima, végül még átszűrtem. A hozzáadott levek mennyiségét azért nem adtam meg, mert a leves sűrűségét ízlés szerint szabályozhatja mindenki. Az eredeti receptben tejtermék is található, de kóstolgatás után úgy döntöttünk, ha valaki kívánja, tehet a végén tejfelt hozzá. Ebben a melegben jól esett ez a könnyű savanykás leves, amit apróra vágott uborkával, kaporral és pár csepp olíva olajjal tálaltam.

Comment toucher à tout?

Hogyan lehet megérinteni mindent? Második szülöttem után szabadon. Éppen Mallarmét olvasott, amikor a kérdésemre, hogy milyen címet adjak a mai ebédről szóló blogbejegyzésemnek, így válaszolt: comment toucher à tout? Na, jó, de akkor azt meg is kell magyarázni, mondtam, miközben még mindig nem tudtam, hogy keltsem fel az olvasó érdeklődését a mai babrás ebédemhez. Valóban nem könnyű jó címet adni, ami találó, és nem sorolja el az összes hozzávalókat egy sorban.

Töltött sárgarépa tormalevélben hozzávalói, ahogyan készítettem:
4 db méretes sárgarépa
1 dl vöröslencse
só, bors
kevés hagyma, fokhagyma
petrezselyem, zeller, lestyán zöldje
babérlevél
kakukkfű
zabkorpa
2 evőkanál szezámmag
1 tojás
reszelt sajt
tormalevél
1-1 sárga és kápia paprika

A sárgarépákat kevés sós vízben nagyjából megfőztem. A levét a lencséhez öntöttem, amihez babérlevelet, néhány ágacska kakukkfüvet, hagymát, fokhagymát adtam. Amíg a lencse teljesen megfőtt, kettévágtam a répákat, a közepüket óvatosan kivájtam. Ezeket a darabokat aztán a lencséhez adtam a felaprított zöldekkel együtt, még sót és borsot, zabkorpát, szezámmagot, a tojást kevertem hozzá, és ezzel lett kész a töltelék. Hagytam kicsit állni, hogy lássam elég sűrű lesz-e, ezért nem is írtam a zabkorpa mennyiségét, hiszen ez még a tojás méretétől is függ. A sárgarépákat megtöltöttem, tormalevelekbe tekertem. A két paprikát kettévágtam, kimagoztam, és a maradék tölteléket beletöltöttem. Készült még töltike kinézetű csak tormalevélbe tekert csomagocska is. Sütőpapírral bélelt, kiolajozott tepsibe fektettem a műveket, reszelt sajttal megszórtam.

Kukoricapelyhes hal hozzávalói, ahogyan készítettem:
60 dkg busa filé
só
2 gerezd fokhagyma
1 pohár joghurt
2 dl kukoricapehely

A megsózott filéket először a reszelt fokhagymával ízesített joghurtba mártottam, majd az összetört kukoricapehelybe. A kiolajozott tepsibe fektettem a szeleteket, a tetejét olajjal megspricceltem.

Vajas kukorica, ahogyan készítettem:
4 cső zsenge kukorica
só
vaj
alufólia

A kukorica beburkolásához való alufólia darabokat megvajaztam, ráfektettem a megsózott csöveket. Nem túl szoros csomagokat készítettem és a többi sütnivalóhoz raktam a tepsibe.

Két szem krumplit is hámoztam az előbbiekhez, és ezzel megtelt a két nagy tepsi. Légkeveréses sütőben nem gond, hogy minden együtt süljön.

Szóval miért is a költői cím? Talán, mert a konyhában is lehet költő az ember(lánya), ha nem is Mallarmé. Nem csak elkényeztetett urakról szól a történet, hanem arról hogy "comment toucher à tout".

Szilváslepény

Nagy kedvenc, az örök megunhatatlan, a gyümölcsös lepény. Mindig az éppen aktuális gyümölccsel töltve, és némi éllel, de sűrűn elhangzó nem "zsíros kenyér " szlogennel kísérve. Vannak urak ugyanis, akik úgy vetik rá magukat a lepényre, mintha három napja nem ettek volna.

Hozzávalók, ahogyan készítettem:
60 dkg liszt( általában keverni szoktam valami egészségesebbel a fehér lisztet)
20 dkg vaj
3-4 evőkanál juharszirup( vagy cukor ízlés szerint)
csipet só
1 sütőpor
1 tejfel
2+1 tojássárgája(kenéshez)

2 kg szilva
cukor ízlés szerint
kevés őrölt fahéj
zabkorpa 4-5 evőkanál,
3 tojásfehérje

A hozzávalókból tésztát gyúrok, kettéveszem és a két gombócot a hűtőbe teszem. A szilvát kimagozom, apróbb darabokra vágom. Ha nem elég érett, meghintem kristálycukorral, fahéjjal és a zabkorpával, hogy legyen valami, ami felszívja a levét. A 3 tojás fehérjét kemény habbá verem és a szilvához keverem. A tészta egyik felét kinyújtom akkorára, hogy a kb. 30x40 cm-es tepsi falára is jusson vagy 2 cm magasan. Meghintem zabkorpával, majd az előkészített szilvát óvatosan szétterítem, ellapogatom. A tészta másik felével beborítom és a széleit összetapasztom, hogy minden lé, gyümölcs és íz belül maradjon. A tetejét megkenem a félretett 1 tojás sárgájával, villával megszúrkálom és az előmelegített 180 °C-os sütőben 30 perc alatt megsütöm. Szigorúan csak kihűlés után szoktam felvágni, még annak árán is, hogy némelyeket hessegetni kell.