Lecsókrémleves omlett csigával

Ez a finom leves nem az én találmányom, az Araz étterem menüjében szerepel.
Megpróbáltam a magam feje után előállítani, sikerült! Nem akarok szerénytelen lenni, más babérjára törni, mert az ötlet a csúcs, és az sajnos másé.

Szombaton néhány órácskát nagyobb mennyiségű lecsó télire való eltevésével töltöttem, mert elsőszülöttem nagyon szereti. Akkor úgy elteltem az illatával, hogy úgy éreztem, hogy én jövő nyárig még gondolni sem tudok lecsóra, nem hogy enni, aztán eszembe jutott a leves. Az utolsó adag lecsó leveses részét némi sűrűjével átpasszíroztam és félretettem. Mára a konyha kiszellőzött a kedvem pedig egyre inkább megjött. Finom lett, kicsit csípős, de nem tolakodóan. Az omlett készítéshez 1 mokkáskanál étkezési keményítőt 3 evőkanál tejszínnel simára kevertem, majd egy tojással simára habartam. A serpenyőben mintha palacsintát sütnék, óvatosan megfordítottam az omlettet és mind a két oldalát megsütöttem. Felcsíkoztam és az étteremben látottak szerint feltekertem az omlettet, ami itt levesbetétként funkcionál.