Mézes szekció

Gyönyőrűséges, szépséges mézesek képét látom a blogokon. Nem hagyom, hogy elvegyék az önbizalmamat. Imádok a készítésével bíbelődni hosszúnak nem tűnő téli estéken. Imádom azt a finom fűszeres, mézes illatot ami belengi ilyenkor a lakást. Enni is szeretem, szeretjük, nagyon!

Lássuk hát a képeket:

Szívek:

Készültek még, halak, gombák és egyebek:

A névre szóló szívek majd a karácsonyi csomagokra kerülnek:

Ezeket imádom, egy harapásra valók, a kedvenceim a cukrozott, vagy aszalt gyümölccsel díszítettek, mert együtt valami fantasztikusan finomak:

A jobb oldali fenyők és gomba fogtörő, cukorból készült gyönggyel, a bal oldali, puffasztott mézes kölessel lett díszítve, amit sajnálok, hogy nem előbb fedeztem fel:

A közepébe gyertyatartó kerül:

Hozzávalók , ahogyan én készítem:

1 kg liszt

50 dkg méz

20 dkg cukor

csipet só

1 evőkanál szódabikarbóna

1 tasak mézessütemény fűszerkeverék

10 dkg vaj

4 tojásságája

0,5 dl tej

Díszítéshez:

Mindenféle magok és cukorkák ízlés szerint.

Tojásfehérje és porcukor, pár csepp citromlé

A lisztből kiveszek egy fél bögrényit, amivel a ragacsos tésztát hintem majd. A szárazanyagokat egy nagy tálban összekeverem, majd hozzáadom a megolvasztott vajat, mézet, a tejet és a tojások sárgáját. Összegyúrom, jó ragacsos eleinte, de aztán összeáll a félbögrényi liszt segítségével. Egy éjszakát pihentetem a hűtőben. Tulajdonképpen mindig csak annyit veszek ki belőle, amennyi időm van vele szöszölni.3-4 milliméter vastagra nyújtom a tésztát, és a kiszaggatott formákat van, hogy tojással is megkenem, hogy fényes legyen, vagy a díszítőelemek alá kenek, de szerintem, ha jól odanyomom, megmarad anélkül is. Előfordul, hogy csak 2 tepsit készítettem, mert nem volt több időm. Nem tudom pontosan megmondani, hogy hány tepsi lesz belőle, mert függ a sütik méretétől. Minimum 8, az biztos, de akár 10 is. Légkeveréses sütőben 180°C-on 8-9 perc alatt sült meg, nagyon kell figyelni, mert hamar megég.

Az „írókázáshoz” 1 tojásfehérjét kb. 20 dkg átszitált porcukorral, néhány csepp citromlével simára keverek, és egy nylon zacskóba töltöm és igyekszem nagyon pici lyukat vágni rajta, hogy szép vékonyan lehessen vele írni.