Kapros márványsajtos krém

Ez a krém az én igazi kedvencem. Készítem télen, készítem nyáron, mert imádom. Már feltettem a blogomra, de a mostani az igazi, mert a kertemben szedett friss, gyenge és illatos kaporral izesítettem, szóval verhetetlen!

Hozzávalók:
20 dkg márványsajt
10 dkg vaj(margarinnal nem helyettesíthető)
2 gerezd fokhagyma( jelen esetben már új, idei)
1 csokor kapor

A márványsajtot finom reszelőn a fokhagymával együtt lereszelem, majd a puha vajjal és az apróra vágott kaporral összekeverem. Néhány órára a hűtóbe teszem, hogy összeérjen.

Barbecue oldalas

A receptet Gabojsza blogjában olvastam (leírás ott) és alig vártam, hogy kipróbálhassam. Hát, egy hetet azért nagy nehezen kibírtam. " Gabojsza, ez isteni!"

Müzli szelet

Imádom a müzli szeletet. Többször próbálkoztam már előállítani, de nem sok sikerrel. Megőrülök, ha pontosan a recept szerint készítek valamit és nem olyan a végeredmény, mint amiről írnak benne. Nos hát ez a sütit Kaldeneker György receptje ihlette, de eléggé messze kerültem tőle, az íze viszont fantasztikus!

Kezdjük azzal, hogy nem kaptam melaszt kedvenc "bio" boltomban. Fogalmam sem volt, hogy ezt mivel helyettesíthetném, de mivel nagyon elszánt voltam, ennek ellenére neki álltam a müzli szeletnek.

Ezek voltak a hozzávalók:

10 dkg cukor( melasz helyett)
10 dkg barnacukor
15 dkg vaj
25 dkg zabpehely
10 dkg mazsola
10 dkg aszalt ananász
maréknyi pirított sótlan mogyoró
maréknyi napraforgómag
2 tk szezám mag

A 10 dkg cukrot elkezdtem megolvasztani, karamellizálni, ami túl jól sikerült, úgy hogy hirtelenében a kezem ügyében lévő teásbögréből zúdítottam bele úgy egy decinyit, mert féltem, hogy elég a cukor. Forralgattam kicsit, majd hozzátettem a vajat, a barnacukrot ami pillanatok alatt elolvadt és akkor zabpelyhet belekevertem. Ezután hozzá adtam a magokat. A legkisebb tepsimet kibéleltem sütőpapirral, úgy , hogy a tetejére is ráhajthassam. Belesimítottam a keveréket, ráhajtottam a papírt is amivel jól lenyomogattam, majd betettem a hűtőbe néhány órára. A legnagyobb munka a szeletelése a sütinek.

Confitálás, avagy a végeredmény vadasnak tűnik.

A confitálás mint technika számomra nagyon izgalmas. Mint tudjuk, alacsony hőmérsékleten való hosszadalmas, több órás sütést jelent. Olvasgattam róla itt, ott, az interneten, Chili és vaniliánál, Buday Péternél, aki a szót ki sem ejti a száján, de a raguját 4-4,5 óráig javasolja főzni, ill. sütni 90 C°-on. A nagyanyám, a nagynénéim ezt a technikát mint mindennapi tartósító tevékenységet űzték mesterfokon. Elgondolkodtató, hogy egy fatüzelésű tűzhelyen, kemencén főzve micsoda odafigyelést igényelt a művelet. Szóval tudtak a hölgyek!

Az én történetem igen egyszerű. Az új (lassan már 1 éves) tűzhelyem olyan dolgokra inspirál, amit régebben nem tettem, mert nem voltam benne biztos, hogy a hőmérséklet megfelelő-e, a sütő már nem sütött egyenletesen, pocsék volt, na.
Legutóbb zöldség alaplét készítettem, amikor a visszamaradt zöldség felhasználásán gondolkodtam. 6 méretes szelet felsált sózás és borsozás után forró serpenyőben kevés olajon mind a két oldalán megfutattam. Egy hőálló tálba rétegeztem aztán a főzőlével, mustárral összeturmixolt zöldségekkel együtt. Lefedve betettem a hideg sűtőbe és 90 C°-on közel 6 órát sütöttem, confitáltam. 2 óra elteltével megszúrtam és kétségbe estem, hogy milyen kemény. Újabb 2 óra elteltével megint szúrtam, de még nem elég puha. A hatodik óra végére tökéletes lett, vaj puha, de nem szétfőtt. A húsokat kiszedtem a mártásból. Egy evőkanálnyi cukrot karamelizáltam, kevés vizzel megolvasztottam és a mártáshoz adtam egy kis citromlével együtt. Csapott evőkanál étkezési keményítővel elkevert kis doboz tejfellel behabartam, majd visszatettem a hús szeleteket.
Körítésül burgonyafánkot adtam, amit 50-60 dkg burgonya, ugyanennyi liszt, 2 tojás sárgája, só, 1 zacskó porélesztő és langyos tej felhasználásával állítottam elő.

Túrótorta újra gondolva

Lehet, hogy nem szép tőlem, de az Anyáknapi tortát a saját szám íze szerint készítettem. A klasszikus citromos helyett, dús , erőteljes ízű, de a túrótorta könnyedségét megőrzőre vágytam, ezt próbáltam megvalósítani. A recept (2008.03.29-én tettem közzé) Túrótorta, mondhatnánk csupa-csupa túróból, pici módosítással. A kész túrós masszát 2 felé osztottam, egyikbe egy teáskanálnyi fahéjat kevertem és a jénai aljára tettem. A másik felébe 2 evőkanálnyi nescafét szitáltam, majd az előző massza tetejére simítottam. A tejszínhab és csokoládé segítségével capuccinó tortává alakult az újragondolt túrótorta.

Tészta szénégető módra

Mondhatnám úgy is, hogy carbonara prosciuttóval. Nem mondom, mert eszembe jut Luigi, Sorrentóból ideszakadt (szerelemből persze) ismerősöm, aki nem átallott egy dörgedelmes olvasói levelet írni a hetilapnak amelyik receptet közölt e finom és nagyon egyszerűen előállítható olasz ételről. Az történt ugyanis, hogy a lapban hibásan jelent meg a recept, és különben is teljesen világos, hogy Luigi a mamájától tanulta az autentikus, igazi carbonara készítését. Nos hát az enyém nem az, sőt a tészta sem a megfelelő, de nekünk ennek ellenére ízlett.

Hozzávalók 2 személyre:
25 dkg tészta(persze jó a spagetti is!)
só a főző vízbe
1 tojás ( vagy csak a sárgája)
1 dl tejszín
kevés vaj
sok-sok frissen őrőlt fekete bors
5-6 dkg prosciutto sonka
2 gerezd fokhagyma( mi szeretjük, nincs mit tenni)
sajt ízlés és pénztárca szerint

Felteszem a tésztát főzni. A kis darab vajon ropogósra sütöm a sonkát, legvégén hozzáadom az apróra vágott fokhagymát, sütőlapáttal kiszedem a lábasból, melegen tartom. A leszűrt tésztát a lábasba teszem, ahol az előbb a sonkát sütöttem, összeforgatom a tojás-tejszín keverékkel, jól megborsozom és azonnal tálalom, a tetejére rakom a ropogós sonkát. A sajtot és a plussz borsot mindenki maga teszi a forró tészta tetejére.

Rukkola saláta

Ezt a rukkolát vásároltam, mert még nem elég nagy a kertemben. Nagyon szeretem, gyakran használom, pestót készítek belőle, zöldfűszeres tésztához teszem, díszítek vele, kenyérre kenhetőket ízesítek vele. Ez a saláta az én kedvencem. Amikor van koktélparadicsom, azt teszek hozzá és hát fekete olajbogyót, mert azt én jobban kedvelem a zöldnél.

Hozzávalók, ahogy készítem:
10 dkg rukkola
4 -5 db közepes méretű paradicsom
2 evőkanálnyi olajbogyó
só, citromlé, olíva olaj ízlés szerint
2 kisebb szelet rozskenyér
1 gerezd fokhagyma

A kenyeret kenyérpirítóban megpirítom, sózom, fokhagymával jól megkenem, majd apró kockára vágom az egészet és félreteszem. A megmosott, lecsepegtetett rukkolát lazán összevágom nem túl kicsire. A paradicsomot kockára aprítom, sózom és összekeverem a rukkolával meg az olajbogyóval. Most jön a citromlé és az olaj. Ezzel kész is a saláta. A fokhagymás kenyérkockát a tálaláskor keverem bele és amikor esszük, Istenien ropog!