2009. június 2., kedd

Nyári káposzta, a tölteléke sonkába tekert hajdina

Egy szép fej káposztával kezdődött. Nem tudtam még, hogy mi lesz belőle, de nem lehetett neki ellen állni a piacon. Körülnéztem még otthon, hogy miből készíthetnék valami jó kis tölteléket. Eredetileg húsmentesre gondoltam, de emberlánya tervez, aztán ki tudja.... Egy fej apróra vágott hagymával, két gerezd fokhagymával, sóval borssal, háromszorosa vízzel, mintha rizst főznék, puhára főztem 25 dkg hajdinát. Gyermekként nem kedveltem a hajdinát, de felnőttként a régi ízt keresve leltem rá, és hát nekem ízlik. Amikor meghűlt, egy tojást kevertem hozzá, meg egy evőkanálnyi apróra vágott kaprot. 30 dkg vékony Fekete erdei sonkám volt, amit fel is használtam mindet, úgy hogy egy evőkanál hajdinát tettem az egyik sarkába, majd feltekertem.

A laskára vágott káposzta felét az edény aljára terítettem. Meghintettem borssal, őrölt köménnyel és kaporral. 18 db töltelék lett, ezeket a tetejére fektettem, azután a maradék káposztával betakartam, amit ismét meghintettem a fűszerekkel. Nem sóztam, mert a sonka elég sós volt. Fél liternyi vízzel felöntöttem, majd addig főztem, amíg a káposzta megpuhult. Nem néztem az órát, de nem sokáig tartott.
A töltelékeket kiszedtem, majd a főzeléket behabartam(étkezési keményítő, csipet paprika, tejfel). Fantasztikus lett az íze, némi füstölt felhanggal.

2009. június 1., hétfő

Mozzarellás saláta lámpafényben


Tulajdonképpen, nap, mint, nap salátát eszünk. Mindennap más a saláta, kétszer nem lehet ugyanúgy készíteni. A hagymát,(jó nagy fej,hófehér , és édes) uborkát, paprikát, paradicsomot felaprítottam. Olajbogyót, félbevágott mozzarellagolyókat adtam hozzá, és egy csokor rukkolát. Fél citrom levét, és olíva olajat locsoltam rá. Együtt készítettük kedvesemmel a salátát, ahogyan máskor is gyakran. Szeretünk együtt aprítani, szöszölni a salátával. Persze ez nem megy viták nélkül, de hát ez már csak így működik, szeretünk vitatkozni, az én elvem, az, hogy a kevesebb néha több. Életem párja viszont, mint egy fűnyíró, mindent levág a kertben , ami zöld. Legközelebb lefotózom az Ő salátáját is. Az ízét nem tudom visszaadni, pedig néha nagyon meglepő. Előfordult, hogy az orvosi zsálya és a citromfű lestyánnal keveredett, és a fokhagymás snidling is igyekezett, hogy legalább a nagy mennyiségével próbálja elnyomni a többieket. Igyekszem azonos darabokra vágni az összetevőket, ez nem jellemző a kedvesemre. Mégis finom az Ő salátája is, mindig megettük az utolsó szemig. Abban megegyeztünk, hogy nem sózzuk a salátát. Sokkal finomabb így, már megszoktuk, finom ropogós, és elég bele az olajbogyó, vagy a fetasajt sós íze.
Nézegettem a salátás képeimet, ritkán van esti felvétel, pedig gyakrabban készítünk estére salátát. Az én gépemmel érdemesebb nappali fénynél fotózni.


Egytálétel


Egy pocsék esős napon még főzni sincs kedve az embernek. Az ebéd persze nem várhat, meg az egyéb háztartási munkák sem, így aztán igyekeztem, hogy minden egy edényben, lehetőleg gyorsan készüljön. Így készült hát az egytálétel:

Karajszeleteket sütöttem elő egy nagy lábasban, félretettem. Azután a padlizsánkockákat sütöttem ugyanott, majd ezeket is félretettem. A következő egy fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, és a kockákra vágott gomba, só bors. Dinszteltem néhány percig, majd összekevertem a hússzeletekkel, a sült padlizsánkockákkal, és két maroknyi apró újkrumplival. Együtt pároltam az egészet, és végül egy nagyobb, héjától megszabadított, apró kockára vágott paradicsommal szórtam meg. Ezzel már csak éppen összemelegítettem. Az eső közben változatlanul zuhogott. A petrezselyem a kert végében lakozik, így, aztán a legközelebbi rukkolabokorig rohantam, néhány szálat tépni a díszítéshez.


2009. május 31., vasárnap

Kefires lángos


Nagyon egyszerű, nagyon praktikus, nagyon gyors. Kell ennél több, ha a borsóleves mellé, még valami mással is el akarjuk kápráztatni családunk férfi tagjait?
Este egy kelesztő tálban kevertem össze a hozzávalókat: 50 dkg lisztet, 2 teáskanál sót, 2 kis doboz kefirt, 1 db tojást, 3 dkg, kevés cukros tejben felfuttatott élesztőt. Azután letakarva a hűtőbe tettem másnapig. Bő olajban kisütöttem, fokhagymával, tejfellel, reszelt sajttal ettük.

2009. május 24., vasárnap

Vöröslencse saláta


A saláta alapja a vöröslencse, amiből eredetileg levest akartam főzni, azt a finom savanykás török levest . Meggondoltam magam, ki tudja miért. Motoszkált a fejemben a gondolat egy kiadós , laktató salátáról.
Összehordtam a hozzávalókat, és amire felaprítottam a zöldeket, a lencse meg is főtt. A 25 dkg lencsét kevés sós vízben főztem, úgy hogy mire megpuhult, már el is főtte a levét. Egy karalábét, egy uborkát vékony csíkokra gyalultam. Egy csokor, már magasra nőtt zsázsát, ugyanannyi citromfűvet összeaprítottam. A meghűlt lencsét összekevertem a zöldségekkel, meghintettem szezámmaggal, kicsi fehérborssal, citromlevet és olívaolajat adtam hozzá. Paradicsommal, citromfűvel diszítve tálaltam.

2009. május 23., szombat

Epres fatörzs


Valóban igaz az, hogy az eper olyan finom önmagában, hogy felesleges mással házasítani. Természetesen ez nem a télen is kapható, hatalmas, kemény, eperkinézetű valamire vonatkozik, hanem a nálunk termő, finom, édes és illatos eperre. Ennek ellenére most süteménybe tettem, idejét sem tudom, hogy mikor készítettem hasonlót. Hat tojásból két piskóta tekercset sütöttem. Az egyiket csipkebogyólekvárral töltöttem meg, de ez egy másik szerelem, a "hecsedli"lekvár, ami nehezen, fáradságos munkával előállítható finomság. Ez most "bolti" volt.
A másik tekercset a következő krémmel kentem meg. Főztem egy tejszínes pudingot 3,5 dl tejjel, hogy masszív legyen. 10 dkg puha vajat 10 dkg cukorral habosra kevertem, majd hozzáadtam a kihűlt pudingot, amivel tovább habosítottam. Végül 30 dkg villával összetört epret adtam hozzá. A tekercset kívül is megkentem, majd villával fatörzsnek álcáztam. Nagyon finom lett.

2009. május 17., vasárnap

Juhtúrós újkrumpli

20 dkg hajszálvékony füstölt sonkát csíkokra szeltem, olajon megsütöttem, kimertem az olajból és félretettem. A sonka után visszamaradt olajat egy tepsibe öntöttem, beleforgattam 2 kg újkrumplit, alufóliával letakartam, és 30 percre 200 C°-os sütőbe tettem. 40 dkg juhtúróhoz 3 gerezd reszelt fokhagymát, és egy nagy csokor saját termésű, apróra vágott kaprot kevertem. Amikor az alufóliát leszedtem a krumpliról, megszurkáltam, az állapotát ellenőrizve, majd még vagy 10 percig pirítottam. Mindenki a saját tányérján ízlés szerint adta hozzá a juhtúrót és a sonka chipset. Egy nagy tál salátával mennyei!

 
Harcolj a spam ellen! Katt ide!