Igazából fejben már előre elterveztem az ünnepi menüt. Az utolsó pillanatban azonban Chili és vanília receptje, itt olvashatod, módosításra késztetett. Már nyáron is izgalmasnak találtam, de megfeledkeztem róla. Pillanatok alatt elkészült és párolt zöldséggel tálaltam. Finom, könnyű ebéd volt, helyet hagyva maga mellett az utána következő születésnapi tortának.
Gyönyőrűséges, szépséges mézesek képét látom a blogokon. Nem hagyom, hogy elvegyék az önbizalmamat. Imádok a készítésével bíbelődni hosszúnak nem tűnő téli estéken. Imádom azt a finom fűszeres, mézes illatot ami belengi ilyenkor a lakást. Enni is szeretem, szeretjük, nagyon!
Lássuk hát a képeket:
Hozzávalók , ahogyan én készítem:
1 kg liszt
50 dkg méz
20 dkg cukor
csipet só
1 evőkanál szódabikarbóna
1 tasak mézessütemény fűszerkeverék
10 dkg vaj
4 tojásságája
0,5 dl tej
Díszítéshez:
Mindenféle magok és cukorkák ízlés szerint.
Tojásfehérje és porcukor, pár csepp citromlé
A lisztből kiveszek egy fél bögrényit, amivel a ragacsos tésztát hintem majd. A szárazanyagokat egy nagy tálban összekeverem, majd hozzáadom a megolvasztott vajat, mézet, a tejet és a tojások sárgáját. Összegyúrom, jó ragacsos eleinte, de aztán összeáll a félbögrényi liszt segítségével. Egy éjszakát pihentetem a hűtőben. Tulajdonképpen mindig csak annyit veszek ki belőle, amennyi időm van vele szöszölni.3-4 milliméter vastagra nyújtom a tésztát, és a kiszaggatott formákat van, hogy tojással is megkenem, hogy fényes legyen, vagy a díszítőelemek alá kenek, de szerintem, ha jól odanyomom, megmarad anélkül is. Előfordul, hogy csak 2 tepsit készítettem, mert nem volt több időm. Nem tudom pontosan megmondani, hogy hány tepsi lesz belőle, mert függ a sütik méretétől. Minimum 8, az biztos, de akár 10 is. Légkeveréses sütőben 180°C-on 8-9 perc alatt sült meg, nagyon kell figyelni, mert hamar megég.
Az „írókázáshoz” 1 tojásfehérjét kb. 20 dkg átszitált porcukorral, néhány csepp citromlével simára keverek, és egy nylon zacskóba töltöm és igyekszem nagyon pici lyukat vágni rajta, hogy szép vékonyan lehessen vele írni.
Nem, nem villámlik. Én villámlok. Nem tudom, hogy mi van velem, mert egyáltalán nem vagyok elemében, ha a karácsonyi készülődésre gondolok. Össze kell, hogy szedjem magam. Talán ezért lazítok mindenféle sütés nélküli finomságokkal, mint a Sportszelet, vagy a névnélküli villám desszert.
Kettő zacskó csokis krémport feljavítottam 3 evőkanál holland kakaóporral, a hátoldalára írt utasítás szerint tejjel összekevertem, majd felhabosítottam. Egy püspökkenyérformát kibéleltem folpackkal és elterítettem benne vagy 3 evőkanál krémet. A babapiskótákat megmártottam a frissen facsart narancslében, amibe löttyintettem egy kis jóféle whiskyt, és hosszában sorba raktam. Apróra vágott narancsdarabkákat és reszelt narancshéját szórtam rá, majd krém és újból piskóta következett. A tetején természetesen krém volt az utolsó réteg. Egy éjszakát pihent a hűtőben, és másnap nagy sikere volt.
A hajszálvékony falusi sonkát szeletekre vágtam és kicsit sütögettem, majd kimertem a lábasból. A visszamaradt zsiradékon megdinszteltem a fél kg gombát amit csak egy mokkáskanálnyi fokhagyma krémmel (saját eltevés), pici borssal és egy evőkanálnyi világos szójaszósszal ízesítettem. Nem kellett sózni, mert aztán összekevertem a sonkával. Még együtt főttek, amíg a négy személyre szánt fél kg széles metéltet kifőztem. Egy nagy csokor petrezselymet aprítottam hozzá, mindent összekevertem, és már tálaltam is, mert a tészta csak melegen jó.
