Az hogy a kertem tele van zsályával, meg egyebekkel, az sok munka eredménye. Igen, Ő az , életem párja, aki egy tündér, mert alanya és fogyasztója minden gasztronómiai próbálkozásomnak, Ő az, aki végig hallgatja a fecsegésemet, Ő az aki felássa a veteményemet, bele ássa a komposztot, megnyírja a fűvet:
és akkor én kiülök a kertbe és arra gondolok, hogy, lehet másoké nagyobb, szebb is, de ez, a mi szigetünk ebben a hatalmas városban!
2 megjegyzés:
Csak nem egy kovászos uborka napozik a nyugágyadon?
De igen.
Megjegyzés küldése