Sárgarépa saláta dióval, rukkolával

Két személyre, 1/2 kg sárgarépát a krumplihámozóval "elhámoztam". 2 evőkanál mézet, 1 citrom levét, olíva olajat, csipetnyi fehér borssal, kávéskanálnyi őrölt chilivel mártássá kavartam. Beleforgattam a répát, rukkolát, és a szeletekre vágott diót.

Joghurtos padlizsán saláta

Ez egy multikulturális történet. A gyönyörű kanalat Arieltől kaptam, aki Amerikában él, és Mexikóból hozta. Ilyen salátát török étteremben ettem először, aztán megpróbáltam reprodukálni. 1 liter joghurtot csöpögtettem le, gézzel bélelt szűrőben, úgy, ahogy azt a görög tatzikihoz szoktam. 3 darab padlizsánt 2 centis hasábokra vágtam, besóztam, állni hagytam. Később leöblitettem, megtörölgettem, majd felkockáztam, és sütőpapírral bélelt tepsibe szórtam. Meghintettem olíva olajjal, borsot tekertem rá, 20 perc alatt megsütöttem.

A lecsöpögtetett joghurtot szétnyomott fokhagymával ízesítettem és a kihűlt padlizsánokat hozzákevertem. Tálaláskor még snidlinget is szórtam rá. Roston sült hal mellé tálaltam.

Velence

A város, amelyik rabul ejt. A város, amit lehet nem szeretni, büdösnek, roggyantnak titulálni. A város, amit imádni kell! A város, amit látni kell! (Pl. www.gillesvidal.com/)

Második szülöttem a Guggenheim Múzeumban gyakornokként dolgozott és Őt látogattuk meg. Sok évvel ezelőtt már jártunk Velencében, és akkor a turistáskodást már letudtuk. Most érettebb fejjel, és azóta már sok felé járva is tudott hatni rám a város, újra és újra, rácsodálkozva. A San Giorgio harangtornyából körbenézve nem csak a háztetőket, hanem a környező szigeteket, a hatalmas forgalmat is lehet látni. A régi metszeteken is ugyanezt látni. Most ugyan kevesen laknak Velencében és a turisták hadával együtt sem éri el azt a népességet, ami a fénykorában jellemezte. A közlekedést hamar meglehet szokni (jó drága), mert a vaporetto olyan, mint a villamos, a turisták néznek, a helybéliek tolják a babakocsit, és lábadra a bevásárló kocsit. Ha mindent látni akarsz, akkor viszont sétálgass Santa Croce-ben, nézz el a gettóba, és olyan helyen vacsorázzál, ahol turistát nem látsz. Olyan étteremben, ahol a környékbeliek a gépelt, egy oldalas étlapról választanak és szép kényelmesen kvaterkáznak. Ahol mindenféle friss halakat, és természetesen borjúmájat velencei módra, szolgálnak fel, a vidékre jellemző borok kíséretében.
Aztán este, hazafelé bandukolva a 16. században érezheted magad, mert az üzleteknek nincsen portálja, becsukják a spalettákat, lehúzzák a redőnyöket, és a város régi arca látható. Nincsenek villogó neonok(közvilágítás persze van), a multik sem látszanak. Vannak persze áruházláncok is, csak ez nem olyan feltűnő, mert a régi házak földszintjén kialakított üzletek néha három házon is keresztülhúzódnak.
A piacok fantasztikusak, legyen az kicsi vagy nagy. Van, aki az "utcán" árul:

Lehet borzongani a halpiacon, a sohasem kóstolt, fura kinézetű halak, és hát az áruk miatt:

Nem szeretek étteremben, cukrászdában fényképezni. Az esetek nagy részében el is felejtem, mert már nagyon éhes vagyok. A gépem sem profi, éttermi viszonyok között nem is tudok olyan képet készíteni, amivel meg lennék elégedve, ezért aztán ritkán teszem, és nem is jó minőségben. A teljesség igénye nélkül:


Sokféle süteményt megkóstoltam, hiszen imádom. A "Dózse kenyerét" már csak itthon kóstoltuk meg. Ez egy borral készített, mazsolával és mandulával gazdagon megrakott gyümölcskenyér.

Nézelődök...., és irigykedek!

Egy szívemnek kedves város piacán, ahol a tenger felől fújó szél borzolja a csatornák vízét.

Narancsos tiramisu

1/2 kg mascarponét cukorral, reszelt narancshéjjal, egy kis marsalával ízesítettem. 2 dl tejszínből vert habbal lazítottam. 2 db narancs levét 1/2 dl marsalával összekevertem, majd megmártottam benne a piskótákat és a pohárba rétegeztem őket. Hát, nagy sikere volt!

Kukoricás menü

A csirkedarabokat egy éjszakán át joghurt, olívaolaj és fűszerek keverékében pácoltam. A pácolt húsokat összetört natúr kukorica pehelyben megforgattam és kiolajozott sütőpapírral bélelt tepsibe tettem. 45 perc alatt megsültek, a gomba fele annyi idő alatt.
A gombák szárát, meg néhány kisebb gombát apróra vágva, hagymával, fokhagymával, sóval, borssal egy kis olajon megdinszteltem. Amikor kihűlt, meghintettem zsemlemorzsával, reszelt parmezánnal, belekevertem egy nyers tojást, egy kis snidlinget, majd megtöltöttem a gombák kalapját.
A konzerv kukoricát a kertben szedett rukkolával összekevertem, semmit mást nem adtam hozzá. Nagyon jól harmonizál a finom, édes, zsenge kukorica a markáns rukkolával.

Újra medvehagymás saláta

Fél uborka, 2 db kisebb paradicsom, 1 paprika, darabka fehér retek és egy csokorra való medvehagyma az, amit felaprítottam, csipet sót, citromot és olíva olajat adtam hozzá. Fantasztikus!