Az én birsalmasajtom

Belátom, elkéstem vele kissé, mert már mindenki feltette a blogjára a saját verzióját, de nem baj. A késedelem oka a türelem, amiből nincs mindenkinek az én családomban. Nem számít, nekem van. Három hétig fordítgattuk. Mindennap. Tényleg. Az urak segítségével, mintha valami borzasztó nehéz lenne. Szerencsére jó sokat csináltam, mert a három hét fordítgatás alatt elfogyott egy egész rúd, ami dióval és mazsolával volt ízesítve. A képen láthatóban kesudió van. Készítettem mandulával is. A most következő névnapra nem csak tortával készülök, hanem csokiba mártott birsalmasajttal is. Nem először készítettem, mert nagyon finom. Tavaly egész karácsonyig dugdostam.
Nem akarom a birsalmasajt készítést nagyon részletezni. Röviden csak annyi, hogy a citromos vízben puhára főzött birsalmák héját lehúzom, ami olyan vékony, mint a paradicsom héja, majd megmérem és összerobotolom citromlével(ízlés szerint). Kilónként 80 dkg cukorral addig főzöm, amíg, ha a tányér lejtős részére cseppentem, nem dől el. Nem szeretem, ha nagyon sötét a birsalmasajt, én nem főzöm agyon. Kétségtelen, egy percre sem lehet magára hagyni, mert puffog és fröcsköl. A formákat folpackkal bélelem ki, egy-két napig benne hagyom, majd sütőpapírral bélelt tálcákon száritgatom. Mindig elhatározom, hogy egyszer majd olyan püspökkenyeret sütök, amiben apróra vágott birsalmasajt is lesz. Sajnos ez még sohasem sikerült, ki tudja miért.